Komjáthy Jenő: MÉGIS EGY
MÉGIS EGY
Nem egy az isten! S mégis minden egy!
A lelkek mind egymásba ömlenek,
Közöttük nincsen korlát, sem határ,
A tért legyőzik, mint a villamár;
Kilépnek önmagukból a dicsők -
S mert szellemek, legyőzik az időt.
S mit költe szent homálya rejtekén,
Társítja társival az ősegyén.
A lelkek mind egymásba ömlenek,
Közöttük nincsen korlát, sem határ,
A tért legyőzik, mint a villamár;
Kilépnek önmagukból a dicsők -
S mert szellemek, legyőzik az időt.
S mit költe szent homálya rejtekén,
Társítja társival az ősegyén.
Az egy a minden és az én az össz,
Hol nincsen gát és semmi sem kötöz;
A szűz magány testvéri társaság,
A belső szem egy mindenségbe lát;
A szellemkéz a végtelenbe nyúl,
Teremt mindenhatón s korlátlanul:
A lelki nap az összeségre süt,
Fényét, hevét megérzik mindenütt.
Hol nincsen gát és semmi sem kötöz;
A szűz magány testvéri társaság,
A belső szem egy mindenségbe lát;
A szellemkéz a végtelenbe nyúl,
Teremt mindenhatón s korlátlanul:
A lelki nap az összeségre süt,
Fényét, hevét megérzik mindenütt.
Mindenben ő lehel és ő akar,
Mindent meglelkesít, ha ráfuval,
Mindenben ő és minden benne él,
Ő a középpont, ő az ok s a cél.
Itt, hol a makrokozmosz egy atom,
S a csöpp a végtelennel vérrokon,
Sokszor egy porszem is világokat
Lenyom, s méhébe újakat fogad.
Mindent meglelkesít, ha ráfuval,
Mindenben ő és minden benne él,
Ő a középpont, ő az ok s a cél.
Itt, hol a makrokozmosz egy atom,
S a csöpp a végtelennel vérrokon,
Sokszor egy porszem is világokat
Lenyom, s méhébe újakat fogad.
Ah, egy világ itt mindenik atom!
Egy pontban az egészet bírhatom.
Mélység s magasság: a parány s az ég:
Egymást nemzé s egymásból születék.
Egy homorú s egy domború világ:
Boldog, ki e csodák szivébe lát!
Kettős a lét, mindennek párja van,
Formába tör minden határtalan.
Egy pontban az egészet bírhatom.
Mélység s magasság: a parány s az ég:
Egymást nemzé s egymásból születék.
Egy homorú s egy domború világ:
Boldog, ki e csodák szivébe lát!
Kettős a lét, mindennek párja van,
Formába tör minden határtalan.
A végtelen nagy s végtelen kicsi
Egymásba foly, és egy a mást viszi.
Eget a föld, a földet meg az ég,
Mindenha egymást visszatükrözék.
Ott a víztükör, itt a délibáb,
A csillagboly s az ázalékvilág.
És e roppant világok mezsgyején
Törhetlen áll s múlhatlan az egyén.
Egymásba foly, és egy a mást viszi.
Eget a föld, a földet meg az ég,
Mindenha egymást visszatükrözék.
Ott a víztükör, itt a délibáb,
A csillagboly s az ázalékvilág.
És e roppant világok mezsgyején
Törhetlen áll s múlhatlan az egyén.
Nem egy az isten! S mégis minden egy;
A lelkek mind egymásba ömlenek.
A minden egy s az összeség egyén,
A végtelen atom és minden én.
Teremtő és teremtmény, ész s alak
Hatalmas, bűvös, szent egységbe omlanak;
Egy magas és egy mélységes világ:
Boldog, ki e csodák szívébe lát!
A lelkek mind egymásba ömlenek.
A minden egy s az összeség egyén,
A végtelen atom és minden én.
Teremtő és teremtmény, ész s alak
Hatalmas, bűvös, szent egységbe omlanak;
Egy magas és egy mélységes világ:
Boldog, ki e csodák szívébe lát!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
