Kosztolányi Dezső: Ásítok és csak bámulom
Ásítok és csak bámulom
Ásítok és csak bámulom,
a szájam, mely mint a gödör,
mély és sötét és érezem,
hogy most a semmiség gyötör.
Én várom itten a halált
s unatkozom, hogy mégse jő,
mint mikor késik a vonat
és csöpörög a híg eső.
Ó, unalom, mely céltalan
bölcsőm, koporsóm közt ivel.
Az élet az nagyon rövid
de, jaj, oly lassan múlik el.
a szájam, mely mint a gödör,
mély és sötét és érezem,
hogy most a semmiség gyötör.
Én várom itten a halált
s unatkozom, hogy mégse jő,
mint mikor késik a vonat
és csöpörög a híg eső.
Ó, unalom, mely céltalan
bölcsőm, koporsóm közt ivel.
Az élet az nagyon rövid
de, jaj, oly lassan múlik el.
1921
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
