Kosztolányi Dezső: Mily messze van éntőlem már az ég
Mily messze vannak már a csillagok,
az Üllői-út is mily végtelen.
izzó kohóként ég a klinika.
Zúgnak sötéten a kórházi fák.
Vér és szemét, csak bánat és szemét.
Emlékeinknek lombja is szemét.
Olyan az arca, mint az a tükör,
amelybe egyszer éjjel néztem én.
Előre néz, megáll, most visszanéz.
Egy vaskorlátra ráborulva sír.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me