Kosztolányi Dezső: Milyen közeli most a nyári ég

Full text search

Milyen közeli most a nyári ég
 
Milyen közeli most a nyári ég
s mily messzi-kék
alatta az alvó, beteg vidék.
 
A csillagos ég - fényes sírlepel -
reád lehel
s a mindenséget kézzel éred el.
 
Csak ússz az éjbe, tündökölve ússz,
jó, égi túsz,
ó, messzeség őrültje, Sziriusz.
 
Mit hallasz itt? Az álmot hallod itt,
a halmokig
halkan motoz, az éjjel álmodik.
 
Egy távol mozdony hortyog valahol,
mert áll a tor,
vértől zabáltan lassan zakatol.
 
Az ablakok lehunyják a szemük,
csönd mindenütt.
A toronyóra zengőn egyet üt.
 
De fölviláglik a mély éjszaka,
kigyullad a
kis patikának kormos ablaka.
 
Egy gyógyszerészlány - hadi, fiatal -
fölkel hamar,
márványcsészébe álomport kavar.
 
Az élet és a felleg eluszik,
olyan bús itt.
Élő, halott egyformán aluszik.
 
Egyszerre a kis utcák dörgenek.
Egy szörnyeteg?
Nem, vas, halál, szíj. Éji őrmenet.
 
Elhangzik a dobaja. Semmi más.
Egy surranás.
Most két erős, gyors puskadurranás.
 
Aszfaltra rogy egy bús, bitang legény.
Fáradt szegény.
Csókolja a földet. Egy szökevény.
 
Körötte senki. A vidék kiholt.
Nem is sikolt.
Ki volt az anyja, istenem, ki volt?
A haja dús, még minden szála ép.
A szája szép
s harminckét foga büszke, drága ék.
 
Sápadt fejéből csörgedez a vér -
ki tudja, mér? -
bámulja őt a vén Göncölszekér.
 
1918

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me