Kosztolányi Dezső: KŐ
KŐ
Elfordultak azok, akiket szerettem.
Bilincsekbe vertek, aztán tovamentek.
Bilincsekbe vertek, aztán tovamentek.
Rozsdás lett az arany, mihelyt hozzáértem.
Kezembe az ezüst egyszerre megvakult.
Kezembe az ezüst egyszerre megvakult.
Halálordítás szólt az anyaméhből.
Véres kezével megütött a gyermek.
Véres kezével megütött a gyermek.
Most járok az utcán. Lóg a kabátom.
Nincsen senkim a földön. Rokonom a kő.
Nincsen senkim a földön. Rokonom a kő.
1929
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
