Kosztolányi Dezső: ÁLDOTT SZEGÉNYSÉG
elhagytál s én is, jaj, elhagytalak.
Most úgy idézlek, mint a spiritiszta,
éhes, sovány és légies alak.
hívlak, te bátor, rongyos és szabad,
ki keserű poharát daccal issza
s tűzzel fakadnak száján a szavak.
élsz egy sötét és vak diákszobában,
olcsó szivart rágsz, vagy tán verset írsz?
vagy mit se várva, ifjan és setéten
az asztalodra ráborulva sírsz?
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me