Kosztolányi Dezső: SÉTA A VÁROSON KÍVÜL, VIDÉKEN
és a mező
terít a földre gazdag asztalt.
s halkan regél
az avar és a sárguló lomb.
örök-igaz,
mint a hegyek és mint az árnyak.
de egy marad:
az élet és a szomorúság.
most leülök
a sárga fejedelmi őszben.
Lassan kihull
kezemből égő cigarettám.
Csak sírni jó.
Fejem fölött köd, csúnya varjak.
és ríkatom
az őszi bánat furulyáit.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me