Kosztolányi Dezső: BÖLCSESSÉG
Vért ont sajogva oldalam,
vergődöm a bánatba veszteg,
sötét szobába egymagam.
szenvedve, tűrve egyedül,
gúnyoljatok csak kába dőrék,
szivem szárnybontva fölrepül.
mert bú szüli legszebb dalom,
a sorscsapást rajongva áldom
s a bánatot magasztalom.
reám nehéz, hegyes követ?
Hisz minden ádáz, bosszús átkot
ezer szelíd áldás követ.
mint mennyi áldásom nekem.
Nagy lelkem a jóságba gazdag
és győz a törpe lelkeken.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me