Madách Imre: Mohács terén
Kölcsey
A rózsagally között
Kecses fuvalmka lengedez
Tavasz zephir fölött.
Vidám a völgy szine,
S dicső arannyal ébredez
A hajnal élete.
Feléje a virág,
Magas dalokba hangzik el
Az ébredő világ.
Mi hölgy sohajtozik
Komoly ború takarja el
Halványos arcait.
E szem gyönyörre van
Teremtve, nem aludni el
A kínnak áriban.
Szerette gyermeked ?
Kiben gyönyörrel őrizéd
Minden reményedet.
Elorzta e halom.
Irígyen, és e kincsedért
Gyötör bú, fájdalom."
A kőkemény magyart,
Kit nemzetével egy napon
A mély sír eltakart.
Szemem te jó utas,
Dicső! ha férfit sírba vitt
Hazájáért a vas.
Csillagzatát - veszett
Honomnak adta csak e szív,
Mit adni kelletett.
Hazámnak, és nekem
Annélkül óh, hogy az dicső
Sirján szabad legyen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me