Rimay János: [XXXII] MÁS *EGY KATONAÉNEK*
*EGY KATONAÉNEK*
[HA ISTEN VELÜNK, KI LEHET ELLENÜNK?]
Kit ő szeret, annak vagyon éles kardja,
Segíti s építi, véle jár, nem hagyja.
Az ellenség ellen örömmel indítja,
Kopiarontásra karját vastagítja.
Megbátorodott már Istenében, s nem fél,
Festett pogány vérrel, szagjával ugyan él.
Harcon ellenségét nem is távoztatja,
Ví szívből, mert mennyből Istene biztatja.
Forgódnak baráti mellette és körül,
Segíti Istene, rajta mert könyörül.
Hazatér, örvendez jó híre-nevével,
Nem gondolván semmit sebe sérelmével.*
Dicsősséges nevű hírét az utálja,
S hazája oltalmát semmi jónak tartja.
Víg tavaszt, csendes nyárt nékünk érnünk adjon,
Bév ősszel, jó téllel bennünket megáldjon.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me