Szenci Molnár Albert: VI. ZSOLTÁR | Verstár - ötven költő összes verse

VI. ZSOLTÁR

C. M.
Dávidnak meggyógyulásáért
és egészségért való könyörgése.

1
Uram, te nagy haragodban,
Ki miatt vagyok búban,
Engemet ne feddj meg,
És haragodnak tüze,
Szűnjék meg sebessége,
Kiben ne büntess meg.

2
Nékem, Uram, légy irgalmas,
Mert vagyok nagy fájdalmas,
Ne hagyj, Uram, kérlek,
Gyógyítsd meg sérelmimet,
Elrettent tetemimet
Újítsd meg, hogy éljek.

3
Lelkem igen háborodik,
Ínségiben bánkodik,
Kesergek szívemben,
Uram, meddig hádsz engem
Ekképpen veszekednem
Ez nagy gyötrelemben?

4
Térj, Uram, kegyessen hozzám,
Mert jaj elfogyatkozám,
Te nagy irgalmadból
Szánj meg nyavalyáimban,
És ne hagyj kínaimban,
Ments meg az haláltól.

5
Mert ha mindnyájan meghalunk
S ez világból kimúlunk,
Nincs emlékezeted
Senkinél az halálban.
Fekvén az koporsóban,
Ki dicsérne téged?

6
Elfáradtam bánatimban,
Egész éjjel sírtomban,
Könnyhullatásimmal.
Nedvesítem ágyamat,
Áztatom nyoszolyámat
Sűrő siralmimmal.

7
Én sok bosszúságim miatt
Az én orcám elhirvadt,
Szemem homályosult,
Ezt szerzik ellenségim,
Vigadnak gyűlölőim,
Kin szívem elbúsult.

8
Azért tőlem elmenjetek,
Kik gonoszságban éltek,
Távozzatok innen!
Mert az Úr kiáltásom
Meghallgatá sírásom,
És bévőn kedvében.

9
Könyörgésem meghallgatja
Az Úr, és elfogadja
Én imádságomat,
És azmit tőle kérek,
Minden jókat megnyerek,
Úgy kívánja jómat.

10
Azért minden ellenségim
És én háborgatóim,
Pironkodjatok el!
Már mind hátra térjetek
És megszégyenüljetek,
Nagy hirtelenséggel.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me