Szenci Molnár Albert: XXXI. ZSOLTÁR
XXXI. ZSOLTÁR
T. B.
Könyörög Dávid megszabadításért az Saul ellen.
Könyörög Dávid megszabadításért az Saul ellen.
1
Uram, én csak tebenned bíztam,
Őrizz meg kegyessen,
Ne essem szégyenben,
És tarts meg jóvoltodból,
Ments ki nyavalyáimból.
Uram, én csak tebenned bíztam,
Őrizz meg kegyessen,
Ne essem szégyenben,
| Igazságodban fordulj hozzám, |
Ments ki nyavalyáimból.
2
Hajtsd énhozzám, Uram, füledet,
Óh, én üdvösségem,
Siess, tarts meg engem!
Légy én erős kőváram,
Kiben bátran lakhassam.
Hajtsd énhozzám, Uram, füledet,
Óh, én üdvösségem,
Siess, tarts meg engem!
| Mutasd meg nagy erősségedet, |
Kiben bátran lakhassam.
3
Te vagy kősziklám, erősségem,
Szent nevedért kérlek,
Vezérelj, hogy éljek,
Mellyet énnékem vetnek,
Mert megtartómnak hiszlek.
Te vagy kősziklám, erősségem,
Szent nevedért kérlek,
Vezérelj, hogy éljek,
| Szabadíts ki az tőrből engem, |
Mert megtartómnak hiszlek.
4
Kezedben ajánlom lelkemet,
Mert nagy ínségemben
Megtartál, Úr Isten,
Azkik élnek hívságban,
És csak bízom Uramban.
Kezedben ajánlom lelkemet,
Mert nagy ínségemben
Megtartál, Úr Isten,
| Azoktúl megvonszom szívemet, |
És csak bízom Uramban.
5
Örvendezök nagy vigasságban,
Vigadok szívemben
Irgalmadra nézvén,
Szívemet megesmered,
Sérelmit megenyhíted.
Örvendezök nagy vigasságban,
Vigadok szívemben
Irgalmadra nézvén,
| Ha megtekintesz nyavalyámban, |
Sérelmit megenyhíted.
6
Nem ejtesz engemet kezekben
Én ellenségimnek,
Kik engem gyűlölnek,
Utat adsz lábaimnak,
Hogy meg ne akadjanak.
Nem ejtesz engemet kezekben
Én ellenségimnek,
Kik engem gyűlölnek,
| Sőt minden ellenségim ellen |
Hogy meg ne akadjanak.
7
Nagy szükség nyomorgat engemet,
Kiben elbágyadtam,
Kegyelmezz meg, Uram,
Lelkem elvajudt, elholt,
Az én hasam meghijolt.
Nagy szükség nyomorgat engemet,
Kiben elbágyadtam,
Kegyelmezz meg, Uram,
| Az én orcám elrepedezett, |
Az én hasam meghijolt.
8
Elfogyok keserűségemben,
Életem rövidöl,
Sérelmem majd megöl,
Én szívem elszakadott,
Minden csontom megbomlott.
Elfogyok keserűségemben,
Életem rövidöl,
Sérelmem majd megöl,
| Ez nagy méltatlan büntetésen |
Minden csontom megbomlott.
***
9
Minden én ellenségim között
Gyaláznak szomszédim,
Félnek esmerőim,
Félretérnek előlem,
Nem jőnek szembe velem.
Minden én ellenségim között
Gyaláznak szomszédim,
Félnek esmerőim,
| Kik midőn látnak az ház előtt, |
Nem jőnek szembe velem.
10
Énrólam elfeledkeztenek,
Mint egy holt emberről,
Csúfolnak veszettől.
Hallom, hogy szidalmoznak,
Nékem félelmet hoznak.
Énrólam elfeledkeztenek,
Mint egy holt emberről,
Csúfolnak veszettől.
| Mint egy törött edént, elvetnek, |
Nékem félelmet hoznak.
11
Mert tanácsot tartnak énrólam,
Végezést végeznek,
Hogy elveszessenek.
És megvigasztalsz engem,
Én kegyelmes Istenem.
Mert tanácsot tartnak énrólam,
Végezést végeznek,
Hogy elveszessenek.
| De te vagy az én bizodalmam, |
Én kegyelmes Istenem.
12
Kezedben vagyon én életem,
Ellenségim ellen
Tarts meg kegyelmessen.
Azkik szörnyen gyűlölnek
És szüntelen kergetnek.
Kezedben vagyon én életem,
Ellenségim ellen
Tarts meg kegyelmessen.
| Ne adj azok kezében engem, |
És szüntelen kergetnek.
13
Világosítsd orcádat rajtam,
És szolgáddal tégy jól
Te nagy irgalmadból,
Mert tehozzád kiáltok,
Tőled ótalmat várok.
Világosítsd orcádat rajtam,
És szolgáddal tégy jól
Te nagy irgalmadból,
| Hogy soha meg ne csúfoltassam, |
Tőled ótalmat várok.
***
14
Szégyenítsd meg az gonoszakat,
Rontsd meg szándékokban,
Hánd az koporsóban,
Nevetik és csúfolják,
És szörnyen rágalmazzák.
Szégyenítsd meg az gonoszakat,
Rontsd meg szándékokban,
Hánd az koporsóban,
| Kik az istenes jámborokat |
És szörnyen rágalmazzák.
15
Fölötte nagy az te jóvoltod
Kit tartasz híveknek,
Azkik téged félnek,
Mellyet azok jól látnak,
Azkik tebenned bíznak.
Fölötte nagy az te jóvoltod
Kit tartasz híveknek,
Azkik téged félnek,
| És nagy az te irgalmasságod, |
Azkik tebenned bíznak.
16
Tenálad azokat elrejted,
Megőrzöd kegyessen,
Az kevélyek ellen,
Hogy az kegyetlen nyelvek
Öket meg ne sérthessék.
Tenálad azokat elrejted,
Megőrzöd kegyessen,
Az kevélyek ellen,
| Hajlékodban őket bévészed, |
Öket meg ne sérthessék.
17
Dicsőség adassék az Úrnak,
Ki tart ótalmában,
Mint egy szép városban,
Hogy azki abban lakik,
Senkitől nem bántatik.
Dicsőség adassék az Úrnak,
Ki tart ótalmában,
Mint egy szép városban,
| Kinek erős bástyái vadnak, |
Senkitől nem bántatik.
18
Félelmes futásomban mondék:
Tőled elvetettél,
Rám nem nézsz szemeddel,
Meghallád könyörgésem,
És megadád kérésem.
Félelmes futásomban mondék:
Tőled elvetettél,
Rám nem nézsz szemeddel,
| De tenálad kegyelmet lölék, |
És megadád kérésem.
19
Szeressétek az Urat, szentek,
Ki megtart híveket,
Büntet kevélyeket,
Higgyétek szívetekben,
Megvigasztal az Isten.
Szeressétek az Urat, szentek,
Ki megtart híveket,
Büntet kevélyeket,
| Hát jó reménségben legyetek, |
Megvigasztal az Isten.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
