Tinódi Sebestyén: ELSŐ RÉSZE
királ fiát meglátása: kincses Budának elfoglalása:
királné asszon búdosása: Fráter Györgynek
csélcsapása: királ fiára támadása
Sok csudák voltanak jó Magyarországba, |
Ki nagy emléközet széles ez világba. |
Tűz esztendő ulta ilyen nagy bolygásba |
Nem voltak magyarok hasonló szerencsába. |
5 | Erre hallgassatok es tü meghallyátok, |
Mert ez lészen néktek jeles krónikátok, |
Kiről emléközik tü megmaradéktok, |
Mert vagy mind elvesztek, avagy jóra fordultok. |
Beszéllek Erdélben mast történt dolgokról, |
10 | János király fia kibúdosásáról, |
És az Fráter Györgynek ő sok csudájáról, |
Csudaképpen történt nagy szernyű haláláról. |
Az Ferdinánd királ igyeközéséről, |
Pogán császár ellen töreködéséről, |
15 | Jó Magyarországnak megépöléséről, |
Légyen Isten véle elkezdött nagy igyéről. |
Sőt jó János királ hogy Erdélben vala, |
Izabella asszon jó Budában vala, |
Másfélezör és negyvenben írnak vala, |
20 | Az királné asszony egy szép fiat szült vala. |
Tuttára királnak lőn, öremben vala, |
Nem sok idő múlván halálra szorula, |
Fráter Györgyöt, Petruitot ott előállatá, |
Fiát, feleségét csak őnékik ajánlá. |
25 | Ímé történék halála Szászsebesben, |
Székesfejérvárban lőn eltemetésben, |
Az királné asszon lőn keserűségben, |
Fiával árvává marada özvegységben. |
Az felséges királ, Ferdinándus királ |
30 | Felesége után lött törvénből királ, |
Anna asszon báttya az jó Lajos királ, |
Ki Mohácson vesze ez országért az királ. |
Nagy sok esze, küncse költ már ez országra, |
Az magyar nemzetnek megmaradására, |
35 | Ki Némötországnak lenne nyugolmára, |
Pogán töreköknek eltávoztatására. |
Vendégországokból néki sok hada lőn, |
Ki János királnak oly nagy búára lőn, |
Előszer Tokajnál nagy futamása lőn, |
40 | Körösztesi mezőn gonosz szerencséje lőn. |
Szertelen futása az szinai mezőn, |
Ferdinánd királnak kin nagy öröme lőn, |
Mindezeknek oka az sok magyar úr lőn, |
Mert kösztök kétfelé pártolás, hasonlás lőn. |
45 | Lőn végre királnak oly nagy sok kárára, |
Sok rendbéli hadának elromlására, |
Magyar uraknak a sem lőn sok hasznára, |
Mert pártolások lőn sokaknak halálára. |
Jánosnak halálát Ferdinánd hogy hallá, |
50 | Kisfia annyával Budában benn volna, |
Hagyá szép táborát, hogy hamar indulna, |
Mind vízen és földen Buda alá szállana. |
Táborát indítá, Budát megszállatá, |
Lőtteté, rontatá, igen ostromlatá, |
55 | Az királné asszont azzal háborítá. |
Szulimán császárnak nagy sírtában írata. |
Ezen pogán császár igen megbúsula, |
Százezer emberét Budára bocsátá, |
Az nagy Memhet basát képében bocsátá, |
60 | János királ fiát hogy megszabadítaná. |
Rettenetös haddal Memhet el-felszálla, |
Szent Gellérd hegyére az némöt szorula, |
Budáról sok magyar akkoron kiszálla, |
Elvegy terekekvel együtt sokszor ostromlá. |
65 | Az császár is nem tűrheté, felsüete, |
Az királ fiához szerelmét jelönté, |
Hogy népét az Dráván általkölteszteté, |
Az budai hadat azzal megerőlteté. |
Terekök, magyarok ostromnak menének, |
70 | Nagy rettenetösön Szent Gellérd hegyének, |
Sokan az némötök az hegyen veszének, |
Kik szalathatának, hamar felsietének. |
Vígan terök császár Skanbriába juta, |
János királ fiát ott alá hozatá, |
75 | Hívségöt fogada, meg el-felbocsátá, |
Jó Terek Bálintot csak magának marasztá. |
Sokat ez dolgokról nem illik szóllanom, |
Mert tőlem már sokat hallottak, jól tudom, |
Erdéli gondomat ezzel sem múlatom, |
80 | Csak ennek sommáját én tünektek mast mondom. |
Dunát, Pestet, Budát császár elfoglalá, |
Az királné asszont békével bocsátá, |
Őt elkésérteté, Lippába szállalá, |
Az Tiszántúl ez országot néki ajánlá. |
85 | Erdélbe bészálla Gyulafejérvárba, |
Kisfiával lakék nagy fohászkodásba, |
Fráter György marada az kincstartóságba, |
Három pispekségbe, erdéli vajdaságba. |
Temesvárba jó Petruitt Péter szálla, |
90 | Nagy hűven szolgála ő az ispánságba, |
Birodalma vala Lippába, Solymosba, |
Jó Karánsebesbe, bűr vala jó Lugasba. |
Igen nagy gongyok lőn ott ez két tútornak, |
Mint kedvét lelhetnék az terek császárnak, |
95 | Szóval, ajándékval, béköknek, basáknak |
Sokat ígyérének, adának az császárnak. |
No, már hallgassátok az derék krónikát, |
Az két tútornak kösztök nem alkhatását, |
Barát kincstartónak szertelen csudáját, |
100 | Királné asszonnak fiával búdosását. |
Ó, mely szegín régen az Fráter György vala, |
Vezetékneve Vitissenovit vala, |
Skardonához közel néki háza vala, |
Az Horvátországban Karkas vízparton vala. |
105 | De mikor klastromba remöték köszt vala, |
Ott es bűr jó borral, mert kúlcsárok vala, |
Ő minden dolgában gyors és okos vala, |
Az ő szolgálattya mindennek kedves vala. |
Lőn hírével dolga jó János királnak, |
110 | Tanácsát fogadá agg fráter, Jánosnak, |
Klastromból hívatá, szólla az barátnak, |
Hogy immár szolgálna ő király magának. |
Vevé feljebb-feljebb szép jeles tisztekre, |
Udvarbíróságra, onnat pispekségre, |
115 | Onnat kincstartóság gondviselésére, |
Ő dolga mindenben lőn királnak kedvére. |
Testamentomba hagyá mint gubernátort, |
Oltalmazná fiát, véle ez országot. |
Halálakor királ hagyá ez barátot, |
120 | Éltetné annyával fiát, kis herceg Jánost. |
Jó Petruitt Pétert mellé hatta vala, |
Ki János királnak attyafia vala, |
Kit nagy szegűnségből ő felemelt vala, |
Fiát, feleségét es reá bíszta vala. |
125 | Nagy hűvségét jó Petruit megmutatta, |
Csélcsapását néki lám senki nem látta, |
Sőt az királ fiát mindenbe táplálta, |
Kinek lába nyomát nagy hűvséggel nyomotta. |
Jó hüt alatt mast es értöm, hogy aszt mondgya, |
130 | Hogy halálig ura gyermekét sem hadgya, |
Gyűjtötte szép küncsöt szükségére adgya, |
Dolgát az ki hallya, dícséri, jóvá hadgya. |
Sőt ő Temesvárba kezdé aszt gondolni, |
Ha az Fráter Györggyel kezdenek meghalni, |
135 | Az királ kincsében zsákmánt kezdnek tenni, |
Az királyfü kezd nagy szegűnségbe maradni. |
Tőn ily izenetöt barát-kincstartónak: |
"Ez nehéz ne légyen teuraságodnak, |
Tudod, hűvek vagyunk az király fiának, |
140 | Véle egyetömbe az ő asszon-annyának. |
Aszt tudod, mel nagy küncset néki gyűjtettünk, |
Szép erős várakba kiket helyhesztettünk, |
Ország-akaratból kiadgyunk, engeggyünk, |
Egy királi házba mindent béhelyhesztessünk. |
145 | Csak három főszemélt országul válasszunk, |
Három nemzetúrnak nagy hütet feladgyunk, |
Azokra az küncsöt illyen módon bűzzuk, |
Míg emberkort ér az királfü, addég adgyuk. |
Aszt igen jól tudod, ha kezdünk meghalni, |
150 | Feleségünk, gyermekünk nem kezd maradni, |
Tiszttartók, fajosok visszát kezdnek vonni, |
Az királ fiának kezdnek nagy gondot adni. " |
Sőt hogy eszt meghallá Fráter György, haragvék, |
Ehhöz ő nem álla, mert néki nem tetszék. |
155 | Szóla, hogy halálig tőle ki nem vennék, |
Holta után tiszttartói mind megengednék. |
Sűr vala gyakorta az királné asszon, |
Semmi birodalma néki ez országon, |
Az Fráter György tartja fiával abrakon, |
160 | Kedve szerént nincsen, gyakran bánkódik azon. |
Ohítva telelni méne fel Gyaluba, |
Írnak vala ezörötszáznegyvennyolcba, |
Betegségében készül vala bánatba, |
Akar el-kimenni onnat Lengyelországba. |
165 | Vevé eszt eszébe barát, Petruittyal, |
Mindent ígérének ő nagy szép szavokval, |
Asszont megmaraszták nagy fogadásokval, |
Fejérvárra hozá Fráter György nagy szép szóval. |
Immár ez két tútor ellenködik vala, |
170 | Kiből végre az ország jót nem vár vala, |
Lengyel királné asszon eszt hogy meghallá, |
Mondhatatlan azon igen megbúsult vala. |
Erdélben bocsátá hamar két szolgáját: |
Pozneszti pispöket és egy nádrespánnyát, |
175 | Egyben békéltetnék, hoznák az két urat, |
Hogy hűven szolgálnák leányát, unokáját. |
Csakhamar urakat öszvebékélteték, |
Egy más akarattal ott ők eszt rendelék: |
Négy úrnak mindenkor egyik ott benn laknék, |
180 | Királné asszonnak szolgálna, ott forgódnék. |
Ott avagy Fráter György, vagy Petruitt Péter, |
Vagy Patócsi Ferenc, vagy Losonczi Antal |
Mindenkor forgódnék királ tanácsival. |
Váraddá indula barát lengyel urakval. |
185 | Maradának hárman, szolgálák őfelségét, |
Mikor látták volna az ő nagy szükségét, |
És az Fráter Györgynek ő nagy fesvénségét, |
Fogadással kérék az asszont őfelségét. |
Petruit szóllala: "Kérjük felségödet, |
190 | Mü igen jól láttyuk te nagy szükségödet, |
Lippán megszörözjük bévön életödet, |
Jőj el, ott eltartjuk asztalodat, népedet." |
Izabella asszon eszt jó néven vevé, |
Hűvségöket szép beszéddel megköszöné, |
195 | Eszt mind az országnak hamar hűrré tevé: |
Hogy éhel meghalna, kezzöllük el-kimenne. |
Lőn elindulatba, Dévára bészálla, |
Váraddá Fráter György eszt hamar meghallá, |
Hűv szolgái által kéré és unszonlá, |
200 | Erdélből ki ne menne, mert végre megbánná. |
Lám, ő akaratját asszon változtatá, |
Déva várába ő küncsét felhordatá. |
Eszt hallván Patócsi, Losonczi, búsula, |
Okot lelvén, mind az két úr haza indula. |
205 | Az királné asszon Déváról indula, |
Petruitval hogy Szöbömbe bészállana, |
Fráter György Váraddá aszt nehogy meghallá, |
Szöbönnek izene: asszont bé ne bocsátnák. |
Haj, te ravasz világ, mely hütetlen te vagy, |
210 | Szóhoz, ajándékhoz, mely igen hajló vagy, |
Világ-gazdagságban telhetetlen vagy, |
Kiért keresztyén népnek te utálatos vagy. |
Inkább engedének az barát szavának, |
Hogy nem az asszonnak és királ fiának, |
215 | Maga megesküttek az királ fiának, |
Őket nem bocsáták Szöbembe a szász urak. |
Tőn sűrva könyörgést asszon az Istennek: |
"Áldott igaz Isten, ki látod szűveknek |
Minden álnokságát hitlen embereknek, |
220 | Hagyom csak te reád, hogy megítíltessenek. " |
Sírva Izabella Fejérvárba szálla, |
Éjjel-nappal ohűt, sűr, kesereg vala, |
Jó Petruitt Péter tisztiben indula, |
Ez meglött dolgokon oly igen megbúsula. |
225 | Elgondolá Fráter György császár mivoltát, |
Az ő ravasságát, álnok hazukságát, |
Mint királ fiának ajánlá ő magát, |
E szűn alatt magának kévánnya országát. |
Róla oly nagy gondgya, mint ő kihozhatná, |
230 | Hogy az pogán kéztől megoltalmazhatná, |
Attyátúl marattba épen iktathatná, |
Csak körösztyén kézbe, bár szegűnben tarthatná. |
Eszt eszébe vevé, már nem fog császárnál |
Sok ravasságával és sok csélcsapásval, |
235 | Mennyére az császárt szép ajándokával |
Meg annyéra csalta édes ravasságával. |
Nám, mely csudálatos vala bölcsesége, |
Ő minden dolgába nagy esze, elméje, |
Ha akarta, császár, királ szemét békötte, |
240 | Az mint ő szerette, mindkettőt úgy viselte. |
Igen nagyot használt bizon ez országnak, |
Bennevaló népnek megmaradásának, |
Majd megérthetitök, ha volt ez országnak |
Az ő csélcsapása hasznára magyaroknak. |
245 | Sokat gondolkodék Fráter György eszébe: |
Ura gyermökét ne ej cse terek kézbe? |
Ez ország maradhatna keresztyén kézbe, |
Némöt császártúl, királtúl érteni kezdé. |
Sőt már őközettek vala elvégezve, |
250 | Királ kevetével, hogy ő szembe lenne, |
Kisasszon napján az Nűrbátorba lenne, |
Királ fia felől, Erdélről jót végezne. |
Ímé, ez idő köszt, császár az uraktúl, |
Becsét, Becskereket kéreti baráttúl. |
255 | Gondba esének urak ez hűr hallástúl, |
Inkább megfélemlék Fráter György az császártúl. |
Mü választja légyen tőlök az császárnak, |
Simándot választák, hogy arról szólnának, |
Királ kevetéről es ott szólanának, |
260 | Hogyha szükség volna, követségöt meghallanák. |
Ott ez négy úr Simándon szömbe levének, |
Az terek császárnak bölcsen megfelelének. |
Bátori gyűlésbe es mind ott lennének, |
Petruit, Patócsi, Losonczi bégyűlnének. |
265 | De királné asszon hallá eszt, megérté, |
Az némöt kevetvel barát szömbe lenne, |
Búdosóban királ fiával ejtené, |
Országát őtőle elidegönítené. |
Ott Fráter György Erdélből hozzá hívatá, |
270 | És Magyarországból urakat hívatá, |
Váradból nagy szép sereggel elindula, |
Kétezeren nagy pompával Bátorban szálla. |
Módgya, mint felségnek ő dolgában vala, |
Az klastromba szálla, kernyülfogták vala, |
275 | Puskások, lovagok igen őrzik vala. |
Alföldi urak csak követöt bocsáttak vala. |
Jó Gróf Miklós vala ott követségben, |
Jámbor tanács vala király hűvségében, |
Magyarokhoz vala oly nagy szeretében, |
280 | Halálát ohűttya ez versszörző éltében. |
Nagy sok magyar szánnya ez vitéz halálát, |
Mert szereti vala magyar vitéz voltát, |
Mindenféle mesternek bölcs tudományát, |
Az felséges király es ohíttya megholtát. |
285 | Ott királ képében fogadá barátnak: |
Ha Magyarországot bocsáttya királnak, |
Attya jószágát János királ fiának |
Épen megbocsátná, megadná szép Jánosnak, |
De Erdélségben és vajdaságban hadgya, |
290 | Királné asszonnak jegyruháját megadgya, |
Barátnak váradi pispökséget adgya, |
Esztergami érsökséget es véle adgya. |
Ottan az Fráter György ez hitnek megálla, |
Ő es Gróf Miklósnak hitöt adott vala. |
295 | Bátorból kijeve, ő Erdélbe szálla, |
Királné asszonnak, mit szerete, aszt szólla. |
Mikor íránk ezörötszáz és ötvenbe, |
Gyűlést hirdetének Kiskarácson innepébe, |
Királné asszont indíták nagy hidegbe, |
300 | Jó Kolozsvár felé az Marosnak mentébe. |
Ím az barát vüvé asszont Besztercébe, |
Sokan csonkulának, halának nagy dérbe, |
Onnat Kolozsvárba harmadnap vivé bé, |
Nem gyűlésbe, hanem Korlátovitt menyekzőjébe. |
305 | Nagy pompával menyekző lőn Monostorba, |
Másodnap királné asszon Kolozsvárba, |
Mineróna asszont elházasításba, |
Zbornitzki Miklósnak adá törvén házasságba. |
Ott szép ajándékot az ország mutata, |
310 | Szegűn köznemes nép kit váltigen bána, |
Mert soknak költsége már elfogyott vala, |
Gyűlést nem várhattyák, sok haza is ment vala. |
Fráter György az gyűlésbe csak aszt végezé, |
Az asszon két hűv szolgáját elvesztené, |
315 | Horvát Mihált, Csáki Mihált megöletné, |
De bűnöket az asszon ő magára vevé. |
Egy füllér héával forintot szerzének, |
Hogy terek császárnak adót szerzenének, |
Mert mindenkor törvénye erdélieknek |
320 | Forintot héjával az adóban szednének. |
Reggel asszon indula jó Fejérvárba, |
Csendeszbe marada búvába, sírtába. |
Petruit megérte mindent Temesvárba, |
Asszonnak megírá, császárnak Drenápolyba. |
325 | Derék szerént királné asszon megtudá, |
Erdéli uraknak mind tuttokra adá, |
Kéré őket, hogy gondolnának jól arra, |
Hogy ne esnének fejenként császárnak rabbá. |
Igen gondolkodnak urak, rettenének, |
330 | Sokan az asszonnak ott fogadást tőnek, |
Hogy minden szerencsét véle késértének. |
Ebben Fráter Györgynek csakhamar hűrt tevének. |
No, hamar Alvincbe Fráter György bészálla, |
Tütkon Szászseböst ő magának foglalá, |
335 | Királné asszon ellen sokat gondola, |
Mint Erdélyből fiával kiigazíthatná. |
Az francai királ gazdag királ vala, |
Károl császár, Ferdinándus udvarába |
Korosként követe az királnak vala. |
340 | Fráter György dolgát követök értötték vala. |
No, hamar megírák francai királnak, |
Királ esmég írá az terek császárnak: |
"Barát hütöt adott Bátorba egy grófnak, |
Magát köteleszte az Ferdinánd királnak. |
345 | De hogy jobban felségöd ez dolgot tudgya, |
Bizon felségödet barát elárulta, |
Ő ura gyermekét annyával elatta, |
Jó Magyarországot némötnek ajánlotta. |
Oly igen készülnek némötök magyarval, |
350 | Rád akarnak jőni az ő nagy hadokval." |
Császár hallá feje hajtogatásával, |
Csak elámélkodék sok gondolkodásával. |
Az volt végezése sőt régen császárnak, |
Hogy egy kis lejányát francai királnak |
355 | Feleségöl aggya János királ fiának, |
És megkoronázja szép várában Budának, |
Uraságába haggya küncsös Budának, |
Jó Magyarországnak és Erdélországnak, |
És az Tótországnak, az Horvátországnak, |
360 | Végre Bécsországnak, az fölső Csehországnak. |
Terek császár íra az magyar uraknak, |
Külön-külön az kerűtett várasoknak, |
Mind az vármegyéknek, külön az szászoknak, |
Az ő levelében eszt írá mindazoknak: |
365 | "Csuda jól tudgyátok, kik voltatok hívem, |
Mikor küncses Budát én kezemhöz vevém, |
Királ fiát annyával én eleresztém, |
Sátoromban Fráter Györgyöt én megeskötém, |
Reá felelé ott: énnékem hűv lészen, |
370 | Ura gyermekének hűv szolgája lészen |
Szegénségből királ uraságra vevén, |
Szerzetös voltát, vénségét gondolván, nézvén. |
Azért bízám reá János királ fiát, |
Asszonyannyát, véle az önnen országát. |
375 | Véletök, tudgyátok, János királ fiát, |
Békével tartottam, oltalmasztam országát. |
Olyha adót is csak tűzezer forintot vöttem, |
Hogy hűveim vattok, aszt es azért vöttem, |
Maga az országnak hasznát mind értöttem, |
380 | Az barát elárult engem, jól megértöttem. |
Nám, fejemet egyött urának fiával |
Elárult asszonyával, Magyarországval. |
Azért hagyom néktek nagy parancsolatval, |
Ellene támadván barátnak hamarságval, |
385 | Azért kergessétök és őt megfogjátok, |
Vagy fejét, vagy magát tü kézbe hozjátok, |
Mert ha visszahallván, tü rá nem gondoltok, |
Szénnel-vassal tőlem bizon tü megrontattok. " |
Terek császár ebben sokat nem múlata, |
390 | Mamhut csauszt hamar ott előhívatá, |
Minden leveleüt kezében adatá, |
Mint benne eljárjon, haraggal megtanítá. |
Oly hertelen csausz Temesvárba méne, |
Petruitt Péternek mindent megbeszéle, |
395 | Császár parancsolattyának hogy engedne, |
Az király fiára ő nagy gondot viselne. |
Ottan jó Petruit szép haddal készöle, |
Csauszt ott meghagyá, Erdélbe siete, |
Királné asszonnak eszt mind megjelönté, |
400 | Asszon Mamhut csauszt hamar hozzá viteté. |
Róla gondola Fráter György eszt hogy hallá, |
Sebösben hozzája urakat hívatá, |
Fő-fő szolgáit es ott hozzá hűvatá, |
Fő-fő emberekkel ő dolgairól szólla. |
405 | Ez Mamhut ott szólla királné asszonnak, |
Nagy kegyelmességét mondá az császárnak, |
És minden oltalmát, mint jó lejányának, |
Az királ fiának, mint tulajdon fiának. |
Gyűlést hogy tétetne erdéli uraknak, |
410 | Hallanák meg parancsolattyát császárnak. |
Asszon elirata minden székaljának, |
Kik akkort mindnyájan Szászsebösbe valának. |
Íra Magyarországba az két hűvének: |
Losonczi Antalnak, Patócsi Ferencnek, |
415 | Az Tiszakebelben mind az vármegyéknek, |
Kik az Fejérvárba hamar mind el-bégyőlének. |
Hamar leveleket csausz mind elosztá, |
Fő-fő uraknak, vármegyéknek megadá, |
Szavát az császárnak csausz ott így mondá: |
420 | "Az Fráter György mellől hogy minden elállana, |
Ura gyermekét mert elárulta volna, |
Minden őt kergetné, és ki megfoghatná, |
Az királné asszon kezében iktatná, |
Azzal az császárnak nagy hívségöt mutatna. |
425 | Nám, ha elhallgatnák, ők megbüntetnének, |
Vassal-tűzzel házokban emésztetnének. " |
Barát hallá, nem alitá ezt semminek. |
Sebösből béméne várasában Megyesnek. |
Gyűlést ott tétete, keveteket választa, |
430 | Ország embörüvel két szolgáját adá: |
Dráva Jánost, Bornemissza Gergelt bocsátá, |
Nagy szép követséggel az császárhoz bocsátá. |
Ám, hamar hívatá Petruitt rácokat, |
Sebösből, Lugasból vitéz oláhokat, |
435 | Losonczi, Patócsi és jó szolgáikat, |
Fejérvár alatt megszállaták ő hadokat. |
Rettene meg szűvök kövély lengyelöknek, |
Kiknek csak bujaság és tánc kell kedvöknek, |
Esznek, isznak, leányok keröl csellegnek, |
440 | Királné asszonnak könyergeni kezdének: |
"Igen jók nem vagyunk mü táborban lakni, |
Kérjük felségödet, ne akarj kiküldeni |
Minket az táborban ott kinn nyomorogni, |
Jobbak vagyunk itt benn felségednek szolgálni. " |
445 | Ezen az jó asszon ott igen mosolga, |
Gyenge lengyelöknek ő ott békét hagya. |
Jó Petruit Péter Alvinc alá szálla, |
Ö viadal nekül ott hamar belő szálla. |
Derék szép seregét ott kétfelé osztá, |
450 | Cserepvit Miklóst hamar elválasztá, |
Brancsika alá, Csanád alá bocsátá, |
Egy falka népével Fejérvár mellé szálla. |
Oly hamar megtudá barát az Megyesbe, |
Hamar hozzá gyűjte fő-fő székölyökbe, |
455 | Kéré, hogy mellette lennének igyébe, |
Titkon forintokat ád vala tenerökbe. |
No, feltámadának, mind mellé állának, |
Fráter Györggyel Vásárhelre bészállának, |
Ott az kalastromba ők bészorulának, |
460 | Hűv szolgáiban asszonnak megfogdosának. |
Az Marton-fúaknak ott magvát szakasztá, |
Az Marton Andrásnak nyakát elvágatá, |
Bálintot öccsével Görgénben levágatá, |
Királné asszonhoz bosszútételt mutata. |
465 | Vala az Fráter György oly igen nagy hadval, |
Kiskökellő mellett indula hadával, |
Az szegén nép közett dúlással, fosztásval, |
Az megnyomorultak élnek nagy jajgatásval. |
Ímé, ez idő közt táborát indítá, |
470 | Az jó Varkucs Tamás Várad felől juta, |
Csanád felé alá rácokra rohana, |
Ki lőn az rácoknak igen nagy romlásokra. |
Talám megunnyátok, ha mast többet mondok, |
Ottan az többinek mast én békét hagyok, |
475 | Az első részének mast én véget adok, |
476 | Az másik részében erről többet hallotok. |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me