Virág Benedek: A GYŐZEDELMESKEDŐ MAGYAR SEREGHEZ TÖRÖK HÁBORÚKOR 1789

Full text search

A GYŐZEDELMESKEDŐ MAGYAR SEREGHEZ TÖRÖK HÁBORÚKOR
1789
 
Nemes Hazámnak drága Vitézeit
Éneklem e kőoszlop alatt, kiket
Már régen Éjszak, Dél, Enyészet,
          S napkelet emleget, és csudálva
 
Magasztal. Oh nagy Bajnokok! Oh magyar
Bellóna bátor magzati! Ázsiát
Megrázta, s dőlő félbe hozta
          Győzni tanúlt karotok. Dagályos
 
Vadsága retteg már, s menedékhelyet
Alig találhat puszta vidékein,
Amerre csak hallhatja zörgő
          Fegyveretek ropogó csapásait.
 
Ti, mint midőn a mennykövek a setét
Felhők öléből hullanak, és halált
Szórnak magokból szerteszéjjel:
          Olly bizonyos sebeket csináltok.
 
A zordon Éjszak fergeteges szele
Mikor megindúl, s a hegyek oldalán
Álló mohos tölgyfákra csapván
          Dönt, tör ezer meg ezer csikorgás.
 
Közt: képe, győző Bajnokaink erős
Szíveknek. Oh nagy Zrínyiek: oh dücső
Nádasdiak! bátor Kemények!
Hunyadiak! Turiak! borostyán
 
Ágakkal ékes régi Vitézeink!
Ama dücsősség szent palotáiból,
Tekíntsetek vídám szemekkel
          Mostani hív onokáitokra.
 
Tekíntsetek! kik boldog Atyáitok,
S a tí kiterjedt híreteket jeles
Tettikkel újítják s tetézik;
          Többre nem is mehet a vitézség.
 
S te, elfelejtvén mostoha sorsodat,
Töröld le bánat könnyeidet, Haza!
S egész dücsőségedre nézvén,
          Gyermekeidnek örűlve tapsolj.
 
Nézd győzhetetlen Vécseidet! kevés
Sereggel a tenger törököt miként
Gátolja! míglen visszanyomja
          Ránk siető veszedelmes árját.
 
Így táborunknak, melly kifogyott vala
Önnön magából, lelket adott megént.
Meddig dicsekszik büszkeséged,
          Róma! Horátius érdemével?
 
Ott Fábri, úgy jő, mint amaz égi nyíl,
Amellynek ellent nem lehet állani;
Amerre csap, bús harsogással
          Dől vadon erdeje Moldavának!
 
Nézd, nézd bajúszos székelyivel Nemest
A vér piarcán annyi pogány között!
Ah, sokszor elbúsúlt vitézek,
          Mennyi jutalmakat érdemeltek!
 
Mi harsog úgy Foksán mezein? csudáld,
Te nagy neveknek férge, Irígy! csudáld:
Mint védi Mészáros hazáját,
          Láthatod e szomorú vidéken.
 
Ki fogja méltán festeni, vagy minő
Táblára kell felvágni böcsös nevét
Örökre képírónak? Oh csak
          Ő maga tudja magát leírni!
 
Látom, vezérek fénye, Karajczai!
Mint űzi villám fegyvered a komor
Éjt táborunkról: látom, oszlik
          A magyar égre borúlt setétség.
 
De, mind nevenként títeket, oh Hazánk
Díszére termett férjfiak! énekem
Hogyhogy magasztalhat, kik által
          Megtöretett az agyas pogányság `?
 
Mint kell tövisről rózsa virágokat
Szaggatni, példás tetteitek, tanuk.
Elég! Török zajt hallok! újra
          Rajta tehát koszorús Vitézek!

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me