Vörösmarty Mihály: (AKI HAZÁJÁNAK. . .)

(AKI HAZÁJÁNAK. . .)

Aki Hazájának kívánván hű fia lenni,

Érte dühös harcban vérrel elázva fetreng,

Vagy más hasznokat hajt, izzad köz Honja javáért,

Örvendhet, mert már célja jutalmat ajánl.

Boldog az a gyermek, kinek Atyja után maradott nyáj

Tér mezején legelész, s járja tulajdon aklát.

Kit szent csendesség táplál nyúgalmas ölében,

Boldog, ez életnek mert nem is hallja zaját.

Boldog az is, kinek Ősei termő földeket hagytak,

Melyeket ő vígan szántogat ökreivel.

Mégis boldogb az, kit lelki tulajdoni, s a rény

Táplálván nem ereszt vég hanyatlásra soha.

Erre tehát törekedni, ezért fáradnia illik,

Aki szerencsésebb életet élni ohajt.

A rény jó hazafit táplál, nem győzi meg aztat

Semmi kevélységnek bájkecse, semmi veszély.

Pest, 1817

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!