Vörösmarty Mihály: A SZERELEMHEZ
Érezzem lángodat,
Még egyszer édesen
Gyötrő hatalmadat.
Lyánykám hajfodrait,
Csábító két szemét,
Mosolygó ajkait.
A rózsás arcokon,
A tőlem elragadt
Oly égi bájakon;
S a csendes este jő,
A hold sugárinál
Derengvén a mező,
Szerelmi gond között,
Mint vártam egykoron,
Míg lángom üldözött.
Képzelmem szárnyain,
Mint volt nyiló kora
Legelső napjain;
Hatván meg lelkemet,
Zengő ezüst szavát,
Ez egy szót hogy "szeret!"
A tündérszép alak,
Utána mély sohaj
S könyűim szálljanak.
Érezni lángodat,
Még egyszer édesen
Gyötrő hatalmadat,
Hol rózsa nem virúl,
Emléked, szerelem!
Legyen virágomúl.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me