Vörösmarty Mihály: AZ ELHALÓ REMÉNY

AZ ELHALÓ REMÉNY

Ki lesz fogyasztó bánatom orvosa?
Ki ád magamnak vissza megint? Mi tett

Boldogtalanná? Hajh! miért fut

Víg öröm e nyomorú kebeltől?

Ifjú koromnak csillaga elborúl
A terhes élet gyászt viselő egén:

Lelkem lenyomva, zúzva szívem,

Bajra nyiló szemeim kisírva!

Így bolygok én, ily ótlan, az ég alatt
A durva ínség kedve-szakadt fia.

Így! és nem érti, hajh! nem érzi

Senki is e kitörő keservet.

A boldogok közt jajgom el éltemet,
Kínomra minden díszlik, örűl, tenyész;

Csak én nem, oh! - Vagy lelhetek még

Szánakodót, magas úr, kivűled?

Börzsöny, 1821

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!