Vörösmarty Mihály: A SZITTYA GYERMEKEK

Full text search

A SZITTYA GYERMEKEK
 
Serény futó gyermeke az ősz Gyulának
Emelj paizst balodra, és szorítsd
Markodba hős atyádnak csonka kardját.
Siess, siess, itt állok hadverő
Bátyámnak élevesztett fegyverével,
Víjunk meg e halomnak domborán.
Te légy Magyar, s keletről jőj előmbe,
Én majd nyugatról állok ellened.
Emeld, emeld hamar porlepte paizsodat,
S ha van szived, vágj karddal ellenem.
Tudom elszalasztlak régi rossz hazádba.
 
Ki birja paizsát s kardját hős atyámnak?
Hadd függjön ott szegén; le nem szedem.
De kérkedő emberke tudd: van ám
Irtózatos két öklöm s tíz vas ujjaim.
Ha nem vagy úgy mint én, Magyar,
És ellenem törsz, vár' rá, megtöröm
E puszta kézzel minden csontodat
S rozsdás vasaddal űzlek annyira,
Hogy ott sem állhatsz meg, hol a futó
Napfény lenyugtakor megáll.
Ne oly serényen! várj csak kis bohó!
Hadd vessem el e kardot, s paizsomat;
Mert fegyvertelen létedre nem
Támadhatok fegyverrel ellened.
 
Börzsöny, 1821

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me