Zrínyi Miklós: FESZÜLETRE
1. | Sirtál már eleget lám Ariannáért, |
Csak meg nem változtál, mint Biblis, semmiért,
Édes Musám, füért és rothandó eszközért.
2. | Hidd ki most magadbul könyvedet nagy okért, |
Azért, ki körösztfán függött büneidért,
Az ki Istened volt, megholt váltságodért.
3. | Hogy nézhetsz emberre, ember teremtője? |
Annyi sok vett jókért, mint tenger fövenye,
Mint latrot, mint tolvajt, feszite körösztre.
4. | Onnan is mutattad, igaz juhász voltál, |
Atyádnak vétkekért sokat imádkoztál,
És elfelejtkezni vétkünkrül akartál.
5. | Virágzott tested is halálos sebektül, |
Szájad megkeserűlt az mérges ecettül,
Bajt vittál, harcoltál halállal vitézül.
6. | Vitézek Istene, te függsz az körösztfán, |
Hun karod, fegyvered, hun vitézséged van?
Hun van angyali kar, hun istenséged van?
7. | Hej, mert te ezeket mind fottig letetted, |
Az emberi testet magadra fölvetted,
Azért hogy hullathasd érettünk véredet.
8. | Azért hogy poklokban, láttad, merültünk volt. |
Szállottál le égbül, az hun lakásod volt,
Függöttél körösztfán, az kin tested megholt.
9. | O te nagy Jehova, kegyelem forrása, |
Seregek Istene, zsidóknak királyja,
Alfa és Omega, és jók bizodalma!
10. | Látod, mi érdemünk, mint küvön hangyanyom, |
Mint örvény tengeren, és fövény az parton,
És mennyi madár jár levegőben szárnyon.
11. | De mind ezeknél is nagyobb te kegyelmed, |
Mi hasznod féreggel neked törvényközned,
Hatalmot mutatnod, és ránk fegyverkezned?
12. | Száraz polyva ellen, az kit szél elhordoz, |
Nem illik az harag, Uram, irgalmadhoz,
Nagyobb dücsőséget bennek kegyelem hoz.
13. | Uram, nem miértünk, sem mi érdemünkért, |
Ne legyen heában, hogy fiad ontott vért
Körösztfán miértünk, az mi váltságunkért.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me