A könyv használatának módja.
A könyv használatának módja.
Linné rendszerét mesterségesnek mondjuk, mert a csoportok alakításában nem veszi tekintetbe a növénytest összes részeit, hanem csak a virágot, illetőleg a porzókat, számuk és egymáshoz való viszonyuk szerint; a további osztályozásnál pedig többnyire csak a bibeszálakat vagy ezek hiányában a bibéket veszi tekintetbe, szóval olyan jellemvonásokra építi fel egész rendszerét, melyeket igen kevés szakismeret mellett is föl lehet ismerni. Ezért osztottuk be a könyvet Linné rendszere szerint és azért lehet ennek a segítségével a könyvbe felvett növények közül mindenesetre igen sokat különös szakismeret nélkül is pontosan meghatározni.
Mindenekelőtt ajánlatos a tájékoztatóban a növénytest részeiről szóló fejezetet elolvasni, hogy az olvasó a könyvben használt kifejezésekkel megismerkedjék. El kell olvasni Linné rendszerét, és ösmerni kell az egyes csoportok bélyegeit, a mint ez a könyvben minden egyes csoport élén fel van sorolva.
Ismerve a rendszer egyes osztályainak jellemvonásait, legjobb már a tájékoztatóban vázolt rendszerben megállapítani a növény hovatartozandóságát, melyet megismerni óhajtunk.
Legyen pl. a kérdéses növénynek 6 szabad, és egyenlő hosszú porzója és egy bibeszála. E növény okvetetlenül a VI. osztály 1. rendjébe tartozik. A könyv 65. oldalán megtaláljuk ezt az osztályt. Sok növény van azonban, mely e föltételnek megfelel, tehát újabb csoportosítás vált szükségessé. Az A) csoportba tartoznak azok a 6 egyenlő és szabad porzójú egy bibeszálú növények, melyeknek külön csészéjök és pártájok van. A szóban forgó növénynek azonban csak egyszerű virágtakarója van, a mely pártaszerű, tehát B) csoportban keresendő. Az ide tartozó növények azonban újra kétfélék: a virágtakaró a magház tetején áll, vagyis felső állású a), vagy a virágtakaró a magház alatt ered, tehát alsó állású: b). Növényünkön alúl van a magház és ennek a tetején képződött a pártaszerű lepel, tehát a)-nak felel meg és az itt ismertetett 6 növény közűl valamelyikre (ha a könyvben ismertetve van) ráillik. A 6 növény közül 5 képben is be van mutatva és a leírások és képek gondos összevetésével kevés türelemmel is sikerülni fog eldönteni, vajjon tőzike-e, hóvirág-e … a kérdéses növény.
A nehezebben meghatározható rendeknél nem alkalmaztunk külön csoportosításokat, mert ennek az eljárásnak úgy sem lett volna gyakorlati értéke, hanem úgy segítettünk, hogy nagyobb számmal vettünk fel jellemző képeket. Ilyen esetekben a meghatározandó növényt nemcsak a csoportban lévő képekkel kell összehasonlítani, hanem a leírást, termőhelyet, virítási időt szóval a teljes szöveget is gondosan el kell olvasni.
Azokat a növényeket, melyeknek virágaiban a porzók száma változni szokott, a rendek végén több helyen is felsoroltuk a megfelelő utalással, hogy a növény nevének felkeresését megkönnyítsük. Ezért a növények meghatározásában ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Türelemmel az esetek nagy számában még ilyenkor is lehet biztos eredményt elérni.
És ha a leírt növények közt nem akadunk meghatározandó növényünkre, úgy bizonyára a csak névleg felsoroltak közt leend, melyek egy része az eddigi magyar nyelvű meghatározó könyvekben feltalálható. A név után tett kérdőjellel jelöltek honi előfordulása egyáltalán kétes és így ilyen kétséges esetekben társulatunktól vagy szakembertől kell felvilágosítást kérni.
Hogy pedig a meghatározandó növény felismerését megkönnyítsük, a fontosabb alakbeli tulajdonságok képen való feltüntetésén és felsorolásán kívül még megjelöltük a leírást előzőleg az élettartamára vonatkozó tulajdonságot (Egyéves. = egyéves, Kétéves. = kétéves, Évelő. = évelő, Cserje. = cserje, Fa. = fa) és a virágzáskorában elért magasságának mértékét, továbbá a leírás végén a virítás idejét a hónapok egymásutánjának sorszámával (tehát 4–6: virít április, május és junius hónapokban); végül a felismerés elősegítése végett a növény irodalmunkban ismert, de különösen népies magyar neveit és az eddigi szakirodalmunkban használatban volt tudományos neveit (zárójelben) soroltuk fel. Ezeket a magyar növényneveket a leirt fajok legelsőjénél soroltuk fel és a többi fajnál nem ismételtük. Ettől kevés esetben tértünk el, t. i. akkor, a mikor az első faj kevéssé ismert, pl. havasi növény volt, ilyenkor a népies neveket a legközönségesebb fajhoz helyeztük.
A növény nevei után megjelöltük még a természetes rendszernek azt a családját, melybe a növény tartozik, hogy ily módon lehetővé tegyük a közel rokon növények egymáshoz való tartozandóságának megismerését és ily módon a növény családokkal való viszonyának, a rendszerben való helyének a felkeresését, a mi az előzőkben közölt természetes rendszer kivonatának táblázatából könnyen megejthető.
Rendesen csak a fajokat soroljuk fel, a közös nemi névből úgy is kitűnnek az egymáshoz tartozó fajok. A keverékfajokból sokat elhagytunk, éppen így a legtöbb esetben a fajváltozatokat (var. = varietas) is elhagytuk és csak egy-két helyen említjük meg az alfajt (subsp. = subspecies) vagy a faj valamelyik alakját (f. = forma) vagy végül fajtáját (rassz, variatio).
Tettük ezt pedig azért, mert a növények kedvelőjét a fajváltozatok, alakok stb. felsorolása csak zavarná a növények felismerésében, a melyben könyvünk népszerű kalauza óhajt lenni.
Természetes, hogy a növények ezrekre menő fajait csakis sok évi tanulmánynyal lehet megismerni, a nagyon változó fajok eltéréseinek az elbírálásában még a szakemberek nézetei is gyakran eltérők: könyvünk végczélja pedig semmi esetre sem lehetett az ország összes növényfajainak és eltéréseinek a leírását, meghatározásuknak a lehetőségét nyújtani. Igen drága és óriási mű lett volna e könyvből, mely abban az alakjában a szakembert kielégíthette volna talán, de különböző tulajdonságainál fogva a növénykedvelő munkáját csak megnehezítette volna.
Az érdeklődő így is képes lesz a csaknem 1300 tárgyalt növény legtöbbjét könnyen megismerni és hazánk szép növényei legnevezetesebbjeinek nevét megállapítani; a könyv szorgalmas lapozgatásával bárki annyira képezheti magát, hogy a hazai Flóra megírandó teljes és tisztán tudományos alapon összeállított meghatározó könyvét is majd könnyen tudja használni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
