A reformországgyűlések
A reformországgyűlések
A következő, 1832-1836-os országgyűlésen már egy egész tábor képviselte a reformok ügyét. A rendszeres bizottsági munkálatok megvitatása során reformindítványok sora született a jobbágyok helyzetének javításáról, az ipar feudális kötöttségeinek felszámolásáról, a feudális jogrendszer megszüntetéséről. A reformellenzék vezető politikusai, Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós a jobbágyság önkéntes örökváltságának törvénybe iktatása mellett érveltek. Az országgyűlés ugyan nem hozott áttörést, de ismét sikerült kiterjeszteni a magyar nyelv használatát (a törvények nyelve magyar). A nemesi adómentességen ütöttek rést azok a törvények, amelyek az építendő Lánchídon fizetendő hídpénztől, vagy az országgyűlés költségeinek a nemesség által történő fedezéséről intézkedtek. A politikai élet nyilvánossá tételének kezdetét jelentette Kossuth Lajos kezdeményezése, a magánlevelezésként szétküldött Országgyűlési Tudósítások megindítása. Ezen az országgyűlésen vált nyilvánvalóvá, hogy a Habsburg Birodalom vezetőinek már nem a hagyományos rendi ellenzék a legfőbb ellenfele, hanem a reform támogatói. Az udvar előbb a kisnemesi réteg korrumpálásával, a reformpárti követutasítások visszavonatásával akarta felszámolni a reformmozgalmat, majd az országgyűlés után felségsértési pereket indított az országgyűlési ifjúság s a reformerek két vezető egyénisége, Kossuth és Wesselényi ellen. Lovassy Lászlót, az ifjak vezetőjét, és Wesselényit ugyan sikerült kikapcsolnia a politikai életből, de a börtönbüntetésre ítélt Kossuthot nem. A következő, 1839-1840-es országgyűlés már a szólásszabadságon ejtett sérelmek orvoslásához kötötte az uralkodói kívánságok teljesítését, s a király végül kénytelen volt engedni. 1840-ben végre megnyílt Kossuth börtönajtaja. Az országgyűlés jelentős eredményei közé tartozott az önkéntes örökváltság és több más gazdasági törvény elfogadása. 1843-44-ben a Klauzál Gábor vezette reformellenzék elérte a magyar államnyelv törvénybe iktatását. Az utolsó, 1847-48-as reformországgyűlésen egy minden eddiginél erősebb ellenzéki tábor jelent meg, minden eddiginél kidolgozottabb programmal. E program, amelyet a Kossuth tervezete alapján Deák Ferenc által megfogalmazott Ellenzéki Nyilatkozat foglalt össze, felelős kormányt, népképviseletet, törvény előtti egyenlőséget, kötelező örökváltságot követelt.
Báró Wesselényi Miklós
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
