I. Rákóczi György
I. Rákóczi György
Ezt a politikát követte Bethlen utóda, I. Rákóczi György (1630-1648) is akkor, amikor 1643-ban Krisztina svéd királynővel szövetségi szerződést kötve, Erdélyt ismét a nemzetközi Habsburg-ellenes fronthoz kapcsolta. Az 1644-45. évi hadjárattal I. Rákóczi Györgynek sikerült megerősítenie a bethleni foglalásokat, ennél jelentősebb eredményeket azonban a magyar rendek hathatós támogatása nélkül nem tudott elérni. Intő jel volt, s Rákóczi mozgásszabadságát is korlátozta, hogy a Porta többször is elrendelte a visszavonulást. A hadjáratot lezáró linzi béke (1645) a fejedelmet ismét megerősítette a hét vármegye birtokában, s jelentősen gyarapította a Rákócziak magánvagyonát. A béke szavatolta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, sőt azt még a parasztságra is kiterjesztette. Bár a fejedelem komoly diplomáciai erőfeszítéssel elérte, hogy Erdély a vesztfáliai béke aláírói között szerepeljen, mégis nyilvánvalóvá vált, hogy Európa nagyhatalmait a térség problémái csak oly mértékben érdeklik, amennyire saját érdekeik szolgálatába állíthatják azokat.
A vesztfáliai béke után megváltozott külpolitikai helyzetben Erdélynek már nem nyílt módja, hogy a század hátralevő részében ily szervesen bekapcsolódjon az európai politikába. De nem tette ezt lehetővé a Porta új külpolitikai irányvonala sem, amely Köprülü konszolidációs intézkedéseivel párhuzamosan ismét erősebb érdeklődést mutatott térségünk iránt.
Szűz Mária, Magyarország patrónája. Festmény az árpási plébániatemplomból
Á. G.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
