Bánki
Bánki
Bánki Donátra már e kötet más fejezeteiben is hivatkoztunk, ő 1882-től dolgozott a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárban mint szerkesztő mérnök, de a Műegyetem munkájába is bekapcsolódott. Ganzéknál a belső égésű motorokhoz kötődően számos alapvető találmányt jelentett be, s a jelen kötet autógyártás fejezetében a Csonka Jánossal együtt elkészített porlasztójáról is olvashatnak, amelyhez a kettejük által megalkotott gázkalapácsról is hírt adott a korabeli szaksajtó. A műegyetemi oktatásban a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezetét elemezte előadásaiban, s mint kutató behatóan foglalkozott a folyadékok mechanikájának kérdéseivel.
E témakörhöz tartozik az az 1917-ben megszerkesztett vízturbinája, amely a kis és közepes esésű vízfolyások energiájának hasznosítását oldotta meg. Az MTA 1926-ban posztumusz nagyjutalomban részesítette a kétszeres átömlésű szabadsugár-turbina megalkotóját, vagyis Bánki Donátot. Ez a találmánya adott alapot a későbbi években a törpe vízerőművek fejlesztéséhez. Vízturbináját tehát 1917-ben készítette s következő évben dolgozott ki tervet a Vaskapu vízerejének hasznosítására, amelyet végül is a trianoni szerződés miatt már nem tudtak megvalósítani. Legfontosabb egyetemi tankönyve 1916-ban jelent meg "Energia átalakulások folyadékokban" címmel.
A gépészet korai klasszikusai között említendő Rejtő Sándor neve, aki az egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékének nemzetközi hírű laboratóriumát rendezte be úgy, hogy az ottani gépek és műszerek egy részét maga tervezte. Ő alapította 1914-ben az anyagvizsgálók egyesületét is. Hosszú évekre meghatározta az oktatást az a négykötetes alapműve, amely 1915 és 1923 között jelent meg "Az elméleti mechanikai technológia alapelvei" címmel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
