Az ásványok tudorai
Az ásványok tudorai
A tudományos ásványtan első magyarországi művelője, Benkő Ferenc az akkori idők leghíresebb külhoni professzoránál szerezte meg tudásának alapjait, s úttörő művét követően már sorra jelentek meg az ásványtani feldolgozások. Többen a magyar föld ásványkincseit próbálták rendszerezni, mások tankönyvet írtak, kövületkollekciókat rendszereztek, s meteoritgyűjteményt hoztak létre.
Az ércek tisztelete
Az ásvány szót először Molnár János írta le a Magyar Könyvház című folyóirat 1783-as évfolyamában.
Werner magyar tanítványa, a református lelkész Benkő Ferenc, a nagyenyedi kollégium természetföldrajz-földrajz tanára 1782-ben már magyar nyelvre ültetett át egy ásványtani művet, ezzel a címmel: "Werner Ábrahám Úrnak a köveknek és értzeknek külső megesmértető jegyeikről írott szép, és igen hasznos könyvetskéje, melyet hazájának és a tanuló ifjúságnak lehető hasznára magyarra fordított és a két magyar hazabéli, s más idegen kő és értz nemekkel is a példákban megbővített Benkő Ferentz."
A korábban a jénai és a göttingeni egyetemen tanult, s Gmelin követőjévé lett Benkő második könyve viszont már nem fordítás, hanem az a saját műve, s ez volt az első magyar szerző által írt, önálló ásványtani kiadványunk. Műve, a "Magyar minerológia, azaz a kövek és értzek tudománya" címmel ugyancsak Kolozsvárott jelent meg, a református kollégium nyomdájának jóvoltából. A kötet közreadását Bánffy Farkas, továbbá Teleki Sámuel és Teleki József gróf is támogatta. Benkő 1793 és 1800 között hét kötetben adta közre "Parnassusi Időtöltés" című tudományos ismeretterjesztő évkönyveit. 1796-ban a kollégiumban múzeumot is alapított, mégpedig egy ásványföldtani gyűjteményt hozott létre, s talán ez az első hazai nyilvános múzeumunk. Az egykoron valószínűleg hatezer darabból álló nagyenyedi gyűjtemény az 1848/49-es szabadságharc idején pusztult el.
Schmidt Sándor az ásványtan későbbi szaktekintélye írta másfélszáz évvel később az ásványtan magyarországi úttörőiről: "Benkőék az ásványtant a magyar észhez, a magyar szóhoz, a magyar ember természetéhez akarták szabni, magyar ásványtanra törekedtek..., ez az ő sajátos eredetiségük. ( . . . ) Ezek voltak a legelső fecskék, melyek a pallérozott nyugatról kerültek hozzánk."
Benkő Ferenc az első, még Göttingenben írt művében megjegyezte, hogy Werner professzor a lipcsei bányászati társaságnak is tagja volt. Tegyük hozzá, hogy az 1797-ben alakult híres jénai ásványtani társaságnak viszont több neves magyarországi tagja is lett, első elnöke Teleki Domokos gróf volt, s javaslatára választották a társaság levelező tagjává Benkő Ferencet. Később Jónás József, Kitaibel Pál, Kováts Mihály, Müller Ferenc József, Zay Sámuel és Zipser K. András nevével is találkozunk a tagok sorában.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
