A távíró

Full text search

A távíró
A hírszolgálat klasszikus formája a lovasposta, majd a szekérposta, s azon belül is a gyorskocsiposta volt, de természetesen a hadászatban más eszközöket is alkalmaztak, gondoljunk például a régóta ismert tűzjelekre vagy a később divatossá vált fényjelekre. Az utóbbiakat Magyarhonban is alkalmazták. Ezt követően már jól működő fénytávíró-rendszereket kezdtek üzembe helyezni.
Egy magyar szakember, Chudy József, a hasonló francia találmánynál valamivel korábban, 1787-ben egy új rendszerű optikai és akusztikai távírót talált fel. Chudy e távíró működő makettjét 1787-ben Pozsonyban több főrangú személy előtt be is mutatta, sőt később a porosz király is nagy tetszéssel fogadta ezt a távírót. Erről 1792-ben egy német nyelvű füzetet adott ki Budán, csakhogy akkorra már ismertté vált a francia Chappe testvérek által kifejlesztett optikai távíró, amelynek leírása 1794-ben magyar nyelven is megjelent, mégpedig Bécsben. E kiadvány címe ez volt: "A francia telegráfusnak, azaz: a minapi kitaláltatott messze író alkotmánynak rövid leírása."
A korabeli leírás szerint a Chudy-féle távíró minden egyes egysége egy-egy olyan szekrényből állt, amelyen egymástól azonos távolságra álló, kör alakú nyílások helyezkedtek el, s mögöttük egy-egy fényforrás. Az ablakokon kis tolózárak voltak, s így a világos és sötét ablakhelyek váltogatásával lehetett jeleket adni. Ehhez maga a szerző ábécét is mellékelt. Az első változatban öt ilyen ablakocskát helyezett el egymás mellett. Ezt követően kidolgozta az akusztikai távjelző tervét is, amelyhez dobot vagy harangot kívánt használni, sőt a kettő kombinációján is elgondolkodott. A táviratozás híres atyja, Morse festőművész volt, s úgy tűnik, hogy a telegráffal elsősorban művészek foglalkoztak, hiszen Chudy nem e tanulmányával írta be nevét a kultúra magyarországi történetébe, hanem azzal, hogy ő volt az első magyar opera szerzője.
Kétfelvonásos énekes játéka a "Pikkó hertzeg és Jutka Persi" címet viselte, s azt első alkalommal 1793. május 6-án mutatták be. 1795-ben magáról a távíróról is írt egy operát, amelyet a következő év január 3-án Budán, január 7-én pedig Pesten mutattak be. Operájának szövegkönyve sajnos elveszett, róla azonban tudjuk, hogy korábban Erdődy János gróf pozsonyi kastélyszínházának volt karmestere, majd 1789-től a budai német színtársulatnál, 1793-tól pedig a Kelemen László vezette magyar társulatnál dirigálta a zenekart.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me