Az agyak elrablása
Az agyak elrablása
Századunk kényszervándorai között számos kiváló tudós, matematikus és csillagász, orvos és mérnök is volt, s közöttük nagyszámú magyar. Nem kis részük Amerikában telepedett le, s segítette az ottani egyetemek munkáját éppúgy, mint a hadiipar kiteljesedését. Néhányan talán szívesebben maradtak volna, az ő agyaikat azonban elcsábították. Erősebb kifejezéssel élve: elrabolták.
Ennyit tudott rólunk a világ a 18. században (Kempelen sakkozó gépe)
Századunk jellegzetessége, hogy tudósok ezrei hagyták el szülőföldjüket, s többnyire nem jószántukból, hanem mert erre kényszerítették őket a politikai események, illetve mert származásuk miatt el kellett hagyniuk azt az országot, ahol éltek, ahol tanultak, ahol felmenőik éltek, s ahol rokonságuk továbbra is maradt, amíg hagyták, hogy maradjon.
A 20. század ebből a szempontból tekintve szinte a középkori nagy népvándorlásokhoz hasonlatos. Természetesen a tudományt értékelni tudó nemzetek hamarosan rájöttek arra is, hogy a tudósfő érték, így nemcsak arra számítottak, hogy a nagy emigrációs hullámban véletlenszerűen felbukkan egy-egy kiemelkedő elme, hanem egy idő után tudatosan hívták is a vezető tudósokat, s lettek e szakemberek náluk vendégprofesszorok, majd tanszék- és intézetvezetők, részt vállaltak a nagy iparfejlesztési programokban, a haditechnikai elgondolások megvalósításában, az atomtechnika megfejtésében, s a komputervilág kitalálásában.
És ebben a sorban, ebben a nagy tudományos kohóban számos magyarországi születésű, Magyarországon tanult, itt megedződött, itt pallérozódott elmével találkozhatunk. Így a magyar tudomány 20. századi története immár a világ tudományának integráns részévé lett. Az alábbiakban elsősorban az Egyesült Államokban letelepedett, sikeressé lett magyar tudósokról szólunk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
