Kódexek és naptárak
Kódexek és naptárak
E korból az egyik legfontosabb írásos emlékünk a Szalkai-kódex, mely lényegében iskolai jegyzetgyűjtemény. E jegyzet fő forrása a lengyel Glogów krakkói munkája és Regiomontanus nürnbergi kalendáriuma. (A lengyel tudós neve latinosan: Glagoviensis; Kopernikusz tanára is volt, és valószínűleg járt Budán.) A Szalkai-kódex egyértelműen tükrözi a Kopernikusz előtti csillagászati világképet, a Ptolemaiosz-kommentátorok korát, egyben megelőzi az első hazai nyomtatott csíziót, az 1592-es kolozsvári kalendáriumot, amely még mindig Regiomontanus szellemében készült. A Szalkai-kódex ismerteti a csillagászat alapjait, felsorolja a csillagképeket, és – mint említettük – egy kalendáriumot is közöl. Szellemi szerzője Kisvárdai János tanító, írója pedig Szalkai László volt. A kódex ma Esztergomban található, megírásának dátuma: 1489.
Az első magyar nyelvű öröknaptár, Székely István munkája az 1540-es években jelent meg Krakkóban, Vietor nyomdájában, címlapján Magyarország fametszetű címerével.
E munka lényegében egy verses öröknaptár és egy kronológia ötvözete. Székely a szikszai iskola számára már korábban (1538) is adott ki Krakkóban két magyar nyelvű művet, az egyik egy református énekeskönyv, a másik egy evangélikus katekizmus.
Igen ritkák a David Gutgesell által 1578-tól Bártfán nyomtatott naptárak. A fennmaradt 1581-es és 1583-as kalendáriumokból kitűnik, hogy azokban az alapmeridiánt Kassa földrajzi helyéhez rögzítették.
Kevés korai magyar öröknaptár maradt fenn, de az 1592-es kolozsvári igen, amely a CISIO nevet viseli. (Pontosabb címe: "CISIO magyar nyelven és az égi járásnak és a csillagoknak különb-különb természetének folyásából való praktika..., azaz magyar planétás könyv"). Szerzőjének neve nem ismert, mindössze annyit tudunk róla, hogy Gáspár keresztnévre hallgatott.
A kalendáriumok e rövid sorát az 1666-os évnél nyugodtan le is zárhatnánk. Az Erfurtból Nagyszebenbe telepedett Hübner Izrael orvos, matematikus és csillagász ugyanis arra az évre jósolta a világvégét, és azt szebeni kalendáriumában le is írta. Mivel azonban 1666-ban a kalendáriumkiadás mégsem ért véget, úgy tűnik, hogy Hübner jóslata nem volt abszolút pontos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
