Magyar művészek külföldön
Magyar művészek külföldön
Nem kapcsolódott többé a hazai művészethez a Szovjetunióban letelepedett Uitz Béla (1887-1972), akinek expresszív monumentalitása hatott a fiatal Szőnyi Istvánra (1894-1960), Aba-Novák Vilmosra (1894-1941, Derkovits Gyulára (1894-1934). Pór Bertalan (1880-1964) Szlovákiába emigrált, ott ért be művészetének konstruktív-expresszív korszaka; 1938-tól Párizsban élt, 1948-ban tért haza. Tihanyi Lajos (1885-1938) pályája Németországban folytatódott és Párizsban ért véget. A húszas évek német expresszionizmusához kötődött átmenetileg Bernáth Aurél (1895-1982), Scheiber Hugó (1877-1956), Kádár Béla (1877-1956), innen jutott el szatirikus hangú újklasszicizmusáig Bortnyik Sándor (1893-1977), aki hazatérése után bauhausos szellemben újította meg a plakátművészetet. Bokros Birman Dezső szobrász (1889-1965) egész pályáját meghatározta az expresszionisztikus indítás. A németországi nemzetközi Bauhaus-műhely egyik szellemi vezére lett Moholy-Nagy László (1895-1946). 1937-től az USA-ban élt, megalapította Chicagóban a New Bauhaust. Képei, plasztikái, fotogramjai nagy hatással voltak az egyetemes formatervezésre. Kassák Lajos (1887-1967) Bécsben elkezdett ún. képarchitektúrája a konstruktivizmus fontos csomópontja. Hazatérése után ismét műhelyfunkciót betöltő folyóiratokat szerkesztett.
Nem szakadt meg a hazai művészettel, művészképzéssel való kapcsolata az erdélyi, felvidéki, délvidéki magyar alkotóknak, de Trianon után főként közvetlen környezetükben tájékozódtak és hatottak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
