Új dzsámik
Új dzsámik
Pécsett, a város főtemploma, a Gázi Kászim pasa dzsámi, szintén egy középkori keresztény templom helyén épült (1543-64). 22 méteres magasságával és 16,5 méter fesztávolságú kupolájával ez hazánk legnagyobb fennmaradt török imaháza. Minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt.
Szintén Pécs városában áll az a dzsámi, a Jakováli Hasszán pasa dzsámi, amely az ország egyetlen, majdnem eredeti formájában fennmaradt (tehát a minarettel együtt megmaradt) török temploma. Építésének pontos ideje nem ismert, de stílusa alapjan a 16. század második felébe sorolható. Valamikor derviskolostor és kis egyházi negyed vette körül (főiskola, jótékonysági épületek, pl. ingyenkonyha, szegényház) – ez azonban a visszafoglalást követően nyomtalanul eltűnt. A dzsámi sorsa azonban a város többi török emlékéhez képest szerencsésen alakult. A keresztény templommá való átalakítás során külseje semmit sem változott, s megtartotta eredeti alakját, harangtoronyként használt minaretjét, míg a belsőben csak kisebb változások történtek. Egyszerű négyszögletű alapra épült. Az alsó rész kubusán nyolcszögű kupoladob fekszik – így a sarkok felett ferde vonalú falával mutatkozik – és erre félgömb alakú, bordás kupola került. A homokkő kváderekből épült templom falát szamárhátíves nyílások tagolják – ezek eredetileg vörös és fehér sávokkal voltak befestve. A viszonylag egyszerű épület legdíszesebb része a főbejárat: gazdag sztalaktit ( = több, egymás fölött lépcsőzetesen elhelyezett, kis kőhasábból álló boltozatforma) díszítése, geometrikus és növényi motívumai, finom faragása az iszlám művészet legszebb alkotásaival állítja egy sorba. A dzsámi nyugati sarkához épült hozzá a minaret. Gondosan faragott kváderekből ( = szabályosra faragott kőhasáb) gazdag variációkkal állították össze felfelé keskenyedő törzsét, belsejében a körerkélyre vezető csigalépcsővel. Alul magas, széles, 12 szögletű lábazattal kezdődik a struktúra, melynek oldallapjai enyhén homorú felületet alkotnak. A lábazat fölött csonkagúla alakú átmeneti rész következik, s ezen áll szintén 12 szögű, magas törzse. Legfelső részét színes fajanszlapok díszítik kettős sorban. A törzs tetején körerkély helyezkedik el – eddig maradt meg a minaret eredeti alakjában. Az erkély vasrácsát és a minaret rövid felső szakaszát, kúp alakú sisakját a múlt században rekonstruálták. A belső térben a későbbi vakolat alól előkerült a dzsámi egykori festett díszítése és a Korán-idézetek egy része. Sikerült a sokszögű mihrábot is kibontani és helyreállítani. Az eredeti szépségét visszanyert épület ma múzeum; a török kori művészet emlékeit mutatja be.
Az országban még több dzsámi maradványai, kisebb-nagyobb faltöredékei kerültek elő. Legnagyobb közülük két szigetvári építmény: az Ali pasa dzsámi és a Szulejmán szultán dzsámi. Az utóbbi minaretje az épületnél nagyobb magasságban, de csonkán maradt fenn.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
