Az Alpokalja
Az Alpokalja
Az ősfenyveseiről, ősgesztenyéseiről is híres, legnedvesebb éghajlatú nagytájat – amelyet tágabb értelemben nyugat-magyarországi peremvidéknek is neveznek – határszélünkön a Keleti-Alpokhoz tartozó, más-más korban gyűrődött Soproni- és Kőszegi-hegység átalakult kőzettömege szegélyezi. Keleten a peremhegység kisebb-nagyobb jégkori folyók összeolvadt hordalékkúpjába simul bele; délen az Őrség, a Hetés és a Göcsej ugyancsak kaviccsal fedett, de dimbes-dombosabb vidéke országunk legszebb tájai közé tartozik.
Csillámpala a Kőszegi-hegységben
Akár földtani, akár felszínalaktani felépítését ha tekintjük, Magyarország nyugati peremvidéke egyik szomszédjához sem hasonlít; ugyanakkor önmagán belül sem egységes táj. Mindenképpen hozzá tartoznak az Alpok idősebb-fiatalabb nyúlványai – a Soproni-, a Kőszegi-hegység és környékük -, előterükben az Alpokból eredő folyók összeolvadt hordalékkúpja – a Vas-Soproni-síkság -, még keletebbre pedig a hasonló eredetű Kemeneshát és délnyugati folytatása, a Vasi-hegyhát. Délen a Zalai-dombság besorolása már bizonytalanabb: mélyszerkezetét tekintve a Dunántúli-középhegységhez, kavicstakaró-maradványai szerint az Alpok előtti hordalékkúphoz tartozik (az újabb tájbeosztások ez utóbbit veszik figyelembe); dombsági felszíne ugyanakkor – hagyományosan is – a Dunántúli-dombvidékhez sorolja.
A jeli arborétum
Átalakult kőzetek az Alpok keleti csücskén
Mészkőrögök, tengerüledékek, hordalékkúpok
RITKA NÖVÉNYEK, ARBORÉTUMOK
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
