A vakond
A vakond
A vakond (Talpa europaea) bundája rövid szőrű, tömött, bársonyosan puha, és a föld alatti élethez illően fekete színű. Szemei külsőleg nem látszanak, egészen aprók, csökevényesek, fülei is elkorcsosultak, visszafejlődtek, hiszen a keskeny föld alatti járatokban csak akadályoznák a mozgásban. Annál fejlettebbek a vakond elülső lábai, melyek csonttanilag is az ásás komoly fizikai erőt igénylő munkájához idomultak. A vállöv és a karcsontok rövidek, de rendkívül erősen fejlettek, nyak- és mellizmai megtapadására a mellcsont elején feltűnően hosszú nyúlvány helyezkedik el.
Ez a furcsa állat gyakorlatilag egész életét a föld alatt tölti. Nem alszik téli álmot, de a hideg elől mélyebbre húzódik. Járatai szigorú célszerűséggel épülnek, elhelyezkedésüket a felszínen feketéllő kupacok jelzik. A tipikus "vakondvár" két részből áll, az egyik a vadászterület, ez a táplálékkínálat szerint lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. A vakond naponta többször is végigszalad a kacskaringós járatokon, hogy a behullott gilisztákat, rovarlárvákat összeszedje. Nem kíméli azokat a rágcsálókat sem, amelyek betévednek hozzá. A gilisztákat néha "gyengéden" megrágva helyezi el a földkamrában, így életben maradnak, de elmászni nem tudnak, és afféle spájzot jelentenek az örökké éhes állat számára. A vakond növényi eredetű táplálékot nem fogyaszt, ha átrágja a palánták gyökereit, csak azért teszi, mert éppen útjában voltak, amikor alagútrendszerét bővítette.
A vakondvár másik része az állat tulajdonképpeni otthona, a fészek köré épült. Az úgynevezett hálókamra felülről lapított gömb alakú, átmérője 20-25 cm, belőle két vagy több járat indul különböző irányokba. Néha a vacok körül, attól jó arasznyira, két egymás felett elhelyezkedő, kör alakú külön alagút is van, az egyik a fészek síkjában, a másik fölötte. A látszólag bonyolult útvesztőnek fontos biológiai jelentősége van, részben a nagy nyári zivatarok után hirtelen betóduló csapadék elvezetését, részben a menyét elleni védelmet szolgálja. Az üregben lévő tulajdonképpeni fészek moha- és fűszálakból, levelekből áll, ezeket a felszínről szállítja a föld alá. A nőstény évente egyszer, többnyire április-májusban, 3-8 kölyköt ellik. A fiatal vakondok gyorsan nőnek, és 5-6 hetesen már teljesen önállóak.
A vakondot a kertekben többnyire nem nézik jó szemmel, pedig rengeteg káros rovart is elpusztít a föld alatt. Mindig azt eszi elsősorban, amiből a legtöbbet talál. Európa keleti felén végzett vizsgálatok szerint például a giliszták az erdőkben mindössze 3%-kal, a réteken 77%-kal szerepeltek a vakond táplálékában. Ugyanott megvizsgálták azt is, milyen hatással van a föld állandó mozgatása a facsemeték fejlődésére. Megállapították, hogy ahol sok vakond tevékenykedik, juharból 2,6-szer, tölgyből 2,5-szer, bükkből 1,4-szer sűrűbben nőttek a csemeték a természetes felújulásokban, mint a vakondmentes területeken.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
