A szimultán verselés
A szimultán verselés
A magyar beszédben kettős ritmus érvényesül: a hangzó szöveget nemcsak a szólamnyomatékok kiemelkedése, hanem a hosszú és rövid szótagok váltakozása is ritmusosan tagolja. Ezen alapul a mértékkapcsolás elve: ugyanabban a versszövegben egyszerre "szimultán") két ritmuselv sajátosságai is érvényesülhetnek. A magyar szimultán versmértékek alapvonása a hangsúly szerinti ütemezés, valamint az időmértékes verslábazás egyidejűsége.
A mértékkapcsolás szórványos jeleit, esetenkénti felbukkanásait már középkori himnuszfordításainktól kezdve nyomon követhetjük a magyar költészetben. A szimultán verselés önálló rendszerré fejlett változatát azonban csak Ady Endre életművében ismerhetjük fel.
Egy-egy szimultán versformában ütemhangsúlyos vagy időmértékes vezérritmus érvényesülhet. A teljes szimultán versben mind az ütemezés, mind a verslábazás rendszere sértetlenül, kiegyenlítetten megvalósul. (Ez történik például Weöres Sándor zenei hangszerelésű, következetesen ütemmérő ritmikai "etűdjeiben".)
A szimultán verselés elvi újdonsága főként a két összetevő csatlakozási pontjain, a sormetszetek és a nyomatékok vonatkozásában érvényesül. A legjellemzőbb változatokat Ady Endre A magyar Ugaron c. verséből vett sorpéldákon érzékeltethetjük. A hangzó szöveg hosszú szótagjait körrel /0/, rövid szótagjait félkörrel /u/ jelölhetjük, az ütemhangsúlyos szótagjelek "pálcikáira" illesztve:
| Elvadult / tájon // gázolok |
A kétféle metrikai szerkezet az ötödik szótag után, a sormetszetnél kapcsolódik egybe (szimultán metszetkapcsolás).
A metszet utáni szótag (gá)- hosszú és hangsúlyos egyszerre. A kiemelkedések egyazon szótagon, a metszetkövető lüktetőn találkoznak, egymás hatását felerősítve (nyomatékkapcsolás).
| Hát nincsen itt / virág? |
A kétféle sorszerkezet itt a negyedik szótag után kapcsolódik, egy hangsúlyos négyes ütem és egy jambusi dipódia (lábütem) egybeesését jelezve (szimultán ütemkapcsolás).
A metszet utáni szótag hangsúlyos ugyan, de rövid (vi-)-. A jambusi lüktető hosszú szótagja (-rág) nem esik egybe a természetes ütempár belső nyomatékával. A kiemelkedések eltolódása ritmikai feszültséget teremt (nyomatékmegosztás).
A felsorolt metrikai jelenségek az eltérő szerkezetű és lejtésirányú szimultán verssorok sokféle változatát hozzák létre.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
