Századunk sajtója
Századunk sajtója
Az első világháború végére, a liberalizmus eszmerendszerének visszaszorulásával Európában mindenhol véget ért a sajtó hőskora. Magyarországon tovább nehezítette a helyzetet a trianoni békediktátum, hiszen az ország területe, lélekszáma jelentős csökkenésével a potenciális olvasók egy része is elveszett.
Ilyen körülmények között azok a lapok tudtak talpon maradni, melyeket egy-egy párt vagy érdekcsoport támogatott (szellemileg és anyagilag egyaránt), és/vagy amelyek valamely újságkonszern birtokában voltak: ebben az időben jöttek létre ugyanis a hatalmas sajtóbirodalmak (Est-lapok, Központi Sajtóvállalat: előbbi a liberális polgárság, utóbbi a katolikus klérus lapjait tartotta kezében). Új jelenség e korban, hogy az állam maga is támogat, kiad lapokat. Ilyen volt többek között az Új Magyarság (1934-44) és a Függetlenség (1933-44). A Milotay István (1883-1963) alapította Magyarság (1920-44) a két háború közti jobboldal szócsöve volt; a Világ (1910) és Az Újság (1903-44)-1925-től Újság – a polgári értékek hirdetője. E korszakban ismét megerősödött a Szociáldemokrata Párt lapja, a Népszava (1873-), és a Pethő Sándor (1885-1940) alapította Magyar Nemzet (1938-).
E korszak sajtója magas színvonalú, sokszínű volt. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a kor kiváló írói dolgoztak e lapoknál újságíróként, szerkesztőként. Így például Márai Sándor (1900-1989) vagy Zsolt Béla (1895-1949).
1948 után a magyar sajtó egésze állami irányítás alá került s uniformizálódott. A központi pártlap, a 800 ezer példányban megjelenő Szabad Nép (1942-; 1956. november 2-től: Népszabadság) irányvonalától sokáig egyetlen újság sem térhetett el. Csak a hetvenes évek közepétől kezdődött meg az a folyamat, melynek során a lapok igyekeztek – a lehetőségeken belül kialakítani – egyéni arculatukat.
1990-től újabb nagy átalakulási folyamat zajlik le a magyar sajtóban. Lapok alakulnak és szűnnek meg, újabb és újabb tulajdonosok tűnnek fel a hazai sajtópiacon. A politikai újságírás megújult, pártlapok és független újságok sora keresi helyét a megváltozott viszonyok között. A nyomtatott sajtó ígéretes fellendülés előtt áll, még akkor is, ha ma már a "médiapiacon" osztozni kell fiatalabb testvéreivel, a rádióval és a televízióval.
Kultsár István (1760-1828) író, szerkesztő. Kiadta és írta a Hazai Tudósítások (1808-tól: Hazai és Külföldi Tudósítások) című újságot, az első, hosszabb ideig fennmaradt magyar nyelvű pesti hírlapot
J. A.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
