Állandó tavaszi-őszi ünnepek
Állandó tavaszi-őszi ünnepek
Márciusra két népszerű szent ünnep esik, Szent Józsefé és Szent Benedeké. Követi őket még ebben a hónapban egy újabb Mária-ünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony, az angyali üdvözlet, Jézus fogantatásának ünnepe. Sajátos magyar hagyomány, hogy e napon nem szabad oltott fát kivágni, ágát törni. De különösen ünnep ez a gyermekre vágyó asszonyoknak. Április 24-e kedvelt szent, Szent György ünnepe, sok apokrif és világias szokással. Sok helyen ekkor van a határjárás, a bevonuló legényekért mondott mise. Másnap, Márk evangélista ünnepe a búzaszentelés alkalma, amikor a hívek körmenetben vonulnak ki a búzaföldre. Ott történik a szentelés, majd búzakoszorúkat kötnek, a megszentelt szálakból pedig a férfiak a kalapjuk mellé, az asszonyok az imakönyvükbe tesznek egyet. Flórián, a tűzoltók védőszentje napján nem raknak tüzet, este viszont külön is szól a harang a szent tiszteletére.
Júniusban Páduai Szent Antal ünnepe van, akit a háziállatok patrónusának tartottak, a szegények számára pedig ekkor külön is gyűjtöttek. Utána jön Szent Iván napja tűzgyújtással és tűzugrással, a középkorban a tűz beszentelésével. A hónapvég ünnepe Péter-Pál, június 29-én. Péterre emlékezve ekkor különösen a halászok ünnepeltek, a templomokban pedig – hiszen ez az aratás kezdetének ideje – aratómise volt, amelyre a férfiak jártak, magukkal vive szerszámaikat is, hogy elnyerjék munkájukra a pap áldását.
Július Sarlós Boldogasszony ünnepével kezdődik, amely az áldott állapotban lévő, Erzsébethez látogató Szűzanya ünnepe. Ilyenkor a ház elé széket tettek, hogy Mária megpihenhessen. Magyar vidékeken ez is aratási ünnep, de a templomokban füveket is szentelnek ilyenkor. Sok faluban búcsú van e napon, csakúgy, mint a hónap másik Mária-ünnepén, Kármelhegyi Boldogasszony napján.
Augusztus 15-én van Nagyboldogasszony. Az egyház Mária mennybemenetelét, hazánk Mária oltalmába ajánlását ünnepli. Fontosabb kegyhelyeink főbúcsúja ezen a napon van, másutt litániáznak, virrasztanak, a templomokban virágmegáldás van. Napokkal követi ezt Szent István ünnepe, amely már a középkorban zarándokok seregét ösztönözte a szentté avatott uralkodó ereklyéinek felkeresésére, ez a nap az újkorban pedig a magyar államiságot jelképező ünneppé lett – szent jobb körmenettel, a nevére szentelt templomok búcsúinak sokaságával. Szeptember három Mária-ünnepet hoz: Kisasszony napja Mária születésének emléknapja, akinek alakját a Napba öltözött asszony Jelenések könyve-beli alakjával kötötte össze a hagyomány. Követi ezt Mária neve napjának ünnepe, a Segítő Boldogasszonyé, akinek hazánkban is számos kegyképe van, a sorban az utolsó pedig a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe, amikor Mária anyai fájdalmára emlékezik a hívő ember – amit templomaink Pietá-szobrainak léte is bizonyít. Szeptember végén Szent Mihály napja a szüretet és az állatok legelőről való behajtását is jelzi; ő a halottak kísérője, akik az ő "lován" indulnak a túlvilágra. Három népszerű szent ünnepe zárja az egyházi évet: Vendel a jószágtartó gazdák, Dömötör a juhászok védőszentje, Márton pedig a jószágok védelmezője. Szent Márton lúdját e napon elfogyasztva mellcsontja színéből az időjárásra jósoltak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
