Visszaszoruló anyanyelvi nyelvhasználat
Visszaszoruló anyanyelvi nyelvhasználat
Kisebbségi körülmények között az anyanyelvi nyelvhasználat térvesztésének, visszaszorításának-visszaszorulásának előbb-utóbb nyelvhasználati, majd pedig nyelvrendszertani következményei is jelentkeznek. Ez a jelenség a nyelvi töredezés vagy erózió. Minthogy a kisebbségi nyelvet nem használhatták, nem használják valamennyi területen (például a közéletben, a hivatalokban), beszűkülnek használati színterei, lehetőségei, s a terjeszkedő államnyelvvel szemben egyre csökken használati értéke. Ezt követik a nyelvhasználat bizonytalanságai, ingadozásai, bizonyos idegenszerűségek elszaporodása, tehát az az állapot, amelyben az eredeti nyelv fokozatosan a kevésbé, illetőleg nem biztosan birtokolt nyelvvé válik a lassan uralkodóvá vált államnyelv mellett. A visszaszorított-visszaszorult anyanyelv előbb-utóbb a család, a templom, a temető s – ha vannak – a könyvek rezervátumába szorul vissza, s ún. maradéknyelvként éldegél. A Kárpát-medencei magyar szórványok és a nyugati magyar diaszpóra tagjainak többsége már ebbe a típusba tartozik. A nyelvileg még nem asszimilálódott moldvai csángók nagy része is, azzal a megszorítással, hogy a magyar nyelv ki van tiltva a templomokból és a temetőkből is, magyar könyvtárak pedig nincsenek ott.
Az anyaországi és az anyaországon kívüli magyar nyelvhasználat közötti általános jellegű különbségek a nyelvközösség szétszakítottságának a szükségszerű következményei. Nevezetesen: a nyelvváltozatok (írott és beszélt köznyelv, nyelvjárások, szak- és csoportnyelvek) közül kisebbségi körülmények között hiányozhat a köznyelv és a szaknyelvek, de ha megvannak is, használati arányuk – a nyelvjárási(as) nyelvhasználat javára – eltér az anyaországitól. A köztük levő kapcsolat sem állandó és intenzív, ahogy az anyaországban az. A legfontosabb különbség azonban az, hogy az államnyelv hatása a kisebbségi nyelvek valamennyi nyelvhasználati szintjén jelentkezik. Az államnyelv ugyanis – elsősorban a kétnyelvűség révén – egy irányba (ti. a maga irányába) készteti a kisebbségi anyanyelvi nyelvhasználatot. Ez pedig magában hordja a különfejlődés lehetőségét, illetőleg magyarázza az államnyelvi hatás meghatározta nyelvi, elsősorban a szókészleti eltéréseket. A kazetafón ‘magnetofon’ a romániai, a knyizsica ‘értesítő’ a szerbiai, a malinovka ‘málnaszörp’ a szlovákiai, a ráda ‘ülés’ az ukrajnai, a burd ‘albérlet’ vagy sopingol ‘vásárol’ például az amerikai (USA) magyarságban használatos, és csak ott értik őket, másutt nem.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
