A szimultán verselés
A szimultán verselés
A magyar beszédben kettős ritmus érvényesül: a hangzó szöveget nemcsak a szólamnyomatékok kiemelkedése, hanem a hosszú és a rövid szótagok váltakozása is ritmusosan tagolja. Ezen alapul a mértékkapcsolás ritmuselve: ugyanabban a versszövegben egyszerre („szimultán”) két ritmuselv sajátosságai is érvényesülhetnek. A magyar szimultán versmértékek alapvonása a hangsúly szerinti ütemezés, valamint az időmértékes verslábazás egyidejűsége.
A mértékkapcsolás szórványos jeleit, esetenkénti felbukkanásait már középkori himnuszfordításainktól kezdve nyomon követhetjük a magyar költészetben. A szimultán verselés önálló rendszerré fejlett változatát azonban csak Ady Endre életművében ismerhetjük fel.
Egy-egy szimultán versformában ütemhangsúlyos vagy időmértékes vezérritmus érvényesülhet. A teljes szimultán versben mind az ütemezés, mind a verslábazás rendszere sértetlenül, kiegyenlítetten megvalósul. (Ez történik például Weöres Sándor zenei hangszerelésű, következetesen ütemmérő ritmikai „etüdjeiben”.)
A szimultán verselés elvi újdonsága főként a két összetevő csatlakozási pontjain, a sormetszetek és a nyomatékok vonatkozásában érvényesül. A legjellemzőbb változatokat Ady Endre Az ős Kaján című verséből vett sorpéldákon érzékeltethetjük. A hangzó szöveg hosszú szótagjait körrel (O), rövid szótagjait félkörrel (U) jelöljük, az ütemhangsúlyos szótagjelek „pálcikái” fölé illesztve. (Emlékeztetőül: ‡=főnyomaték, †=melléknyomaték, |= hangsúlytalan szótag, ||= sormetszet, |= ütemhatár.)
1. A kétféle metrikai szerkezet az ötödik szótag után, a sormetszetnél kapcsolódik egybe (ötös alapú sor), az ütemhangsúlyos és a jambusi nyolcas sor metszetei egybeesnek: szimultán metszetkapcsolás.
U Ο U Ο U || Ο U Ο négyes jambus
| ‡ | † | || ‡ | | 3 | 2 || 3
A rí-me-kő-si || haj-na-lán
(időmérték szerint)
A rí-mek | ő-si || haj-na-lán
(ütemhangsúly szerint)
2. A metszet utáni szótag (haj-) hosszú és hangsúlyos egyszerre. Ez a kétféle kiemelkedés (nyomaték) egyazon szótagon, a metszetkövető lüktetőn találkozik, egymás hatását felerősítve: szimultán nyomatékkapcsolás.
Nyomatékkapcsolást eredményez a sorkezdő ütem eltolódott főnyomatéka is, a rí- szótagon.
3. A kétféle sorszerkezet a negyedik szótag után kapcsolódik egybe (négyes alapú sor), a jambusi dipódia (kettős jambusi lábütem) egybeesik az ütemhangsúlyos mérték négyes ütemével: szimultán ütemkapcsolás.
U O U O || U O U O O ötödfeles jambus
‡ | | | || ‡ | | † | 4 || 3 | 2
Du-haj le-gény, || fü-lem-be nó-táz (időmérték szerint)
Du-haj le-gény, || fü-lem-be | nó-táz
(ütemhangsúly szerint)
4. A metszet utáni szótag erős hangsúlyt (szólamnyitó főnyomatékot) hordoz ugyan, de időmérték szempontjából rövid (fü-). A jambusi lüktető hosszú szótagja (-lem-) itt nem esik egybe a természetes ütempár hangsúlyos kedzőszótagjával. A kiemelkedések szétválása ritmikai feszültséget teremt: ez a jelenség a szimultán nyomatékmegosztás. Ugyanez a helyzet a sor első két szótagján is: a Du- hangsúlyos és rövid, a -haj viszont hangsúlytalan, de hosszú.
A felsorolt metrikai jelenségek színes, változatos érvényesülése és összefonódása a különféle szerkezetű, lejtésirányú, metszetű, zárlatú szimultán verssorok és a belőlük épülő szakaszmértékek sokféle változatát hozta létre. A mértékkapcsolás szunnyadó lehetőségeinek kibontakozása, az önálló szimultán versrendszer kiteljesedése századunk magyar költészetének egyik legnagyobb, legjellemzőbb újdonsága.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
