Az ütemhangsúlyos verselés

Full text search

Az ütemhangsúlyos verselés
Nyelvi alapja a természetes beszédütem, amelyet a hangzó nyelvi szólamok kiemelkedő, nyomatékos szótagjai hoznak létre. Ez a szólamnyomatékos ritmuselv vagy a szólamtagolás elve.
A szólam a szónál nem kisebb, a teljes mondatnál viszont nem nagyobb folyamatos beszédszakasz, amely mind jelentése, mind hangzása szerint viszonylag zárt, összefüggő egységet alkot. A rövidebb (1 – 5 szótagnyi terjedelmű) szólam önmagában képez beszédütemet (pl. Hol volt, || hol nem volt). A hosszabb (5 – 10 szótagnyi) szólam már a beszédben is ritmusosan ketté oszlik, szorosan összetartozó, természetes ütempárt képez (pl. hetedhét | országon).
Beszédünkben a szólamokból alakult ütemek és ütempárok kezdetét (első fontos szavának első szótagját) hangzásbeli kiemelkedés, nyomaték jelzi. A nem önálló jelentésű segédszók, simulószók (például névelők, kötőszók) általában nem hordoznak ilyen határjelző nyomatékot (pl. a gazda || várta a | kapuban). Az ütempár belsejében is nyomatékos szótaggal kezdődik az új ütem. Ez a belső határ azonban nem mindig és nem feltétlenül szókezdet (pl. kedve szottyant, || hogy megháza- | sodjék).
A beszéd ütemei és ütempárjai viszonylag egyszerű, szótagszám tekintetében is rendezett formát öltenek a szólamtagolás ritmuselvén alapuló magyar ütemhangsúlyos verselésben. A mondatok verssorokká rendeződnek, a beszédütem versütemmé alakul, a hangsúlynak nevezett erősségi nyomatékok meghatározható rendben ismétlődnek. Az ütempárok külső határán következetesen visszatérő szóköz, beszédszünet: sormetszet jelentkezik (jele: ||). A sorok és az ütemek szótagszáma vagy bizonyos szűk határok között ingadozik, vagy éppen visszatérő rend szerint, pontosan ismétlődik.
A sorozatosan ismétlődő hangzásbeli megfelelések számszerűen leírható rendszere a metrum vagy versmérték. A metrum érzékelhető formában megjelenik a versben, de bizonyos értelemben el is különíthető a tényleges, hangzó szövegtől: elvont képlettel, számokkal, jelekkel is kifejezhető. A megvalósuló, hallható versritmus viszont, bár a versmértéket is magában foglalja, soronként, ütemenként változik, a konkrét szövegtől függően egy kicsit mindig más és más színezetű.
Az ütemhangsúlyos verssor ütemekből (jele:Ü) és ütempárokból (jele: ÜP) állhat. Szerkezeti alapon megkülönböztethetünk elemi sorokat (Ü vagy ÜP), metszetes sorokat ( Ü||ÜP, ÜP||Ü vagy ÜP||ÜP) és két sormetszetet tartalmazó nagysorokat ( ÜP||ÜP||Ü vagy ÜP||ÜP||ÜP).
Az ütemeket egyetlen számmal, a bennük foglalt szótagok számával is jellemezhetjük, de közelebb járunk a valóságos hangélményhez, ha a kiemelkedő, hangsúlyos szótag helyét is jelezzük. Képletünkben ilyenkor a függőleges pálcika magát a szótagot, az áthúzás a kiemelkedés tényét, a hangsúly helyét jelöli, pl. † | | | (4), † | | (3), † | (2), † (1).
A négyes ütem önmagában is gyakori, a rövidebbek azonban inkább valamely ütempár részeként fordulnak elő. Az értelmileg összefüggő, ritmikailag ketté oszló szólamokból 5, 6, 7, 8 szótagnyi terjedelmű természetes ütempárok jönnek létre. Ezek legegyszerűbb, leggyakoribb versbeli alapformáit külön táblázatba foglaltuk. (Az alkalmazott jelek magyarázata: ‡ = szólamkezdő főnyomaték; † = belső melléknyomaték; | = hangsúlytalan szótag; | = belső ütemhatár.)
Régi magyar költészetünkben gyakori volt a szótagszámváltó sorképzés, az úgynevezett tagoló vers, melyben az egymásnak megfelelő egységek (ütemek, ütempárok, verssorok) szótagszáma még nem állandósult. A 15. századból fennmaradt Szent László-énekben például miden verssor két ütempárból áll, közöttük sormetszettel (vagyis ÜP || ÜP szerkezetű), szótagszámuk 9 és 13 között szabadon váltakozik. A 16. század énekelt, főként epikus költészetében a sorok szerkezete fokozatosan rögzült, kialakultak a szótagszámtartó, kötött sormértékek.
A versmértékekkel foglalkozó tudomány, a metrika az alapformák mellett némileg eltérő szerkezetű mértékváltozatokat is megkülönböztet. Ilyen változat lehet a fordított ütempár, például a 2|3 szerkezetű fordított ötös (Ilyen | nyörgést), a 2|4 szerkezetű hatos (Őszbe | csavarodott), a 3|4 szerkezetű hetes (csillagok | palotája); a késleltetett, eltolódott ütemhangsúly, például felező hatosban (de az is | ringassa) vagy nyolcasban (aki tor, aki vitéz); és még néhány ritka, szokatlan ütemkapcsolat, például a 4|1-es osztású ötös (Szól a kakas | már) vagy a nem felező, 5|3 osztású nyolcas (Egy szép tavaszi | éjszakán).
Az ütemhangsúlyos verselés elemi sorfajai elvileg 1 – 9, gyakorlatilag többnyire 4, 5, 6, 7, 8 szótagúak és egyetlen ütemből vagy ütempárból állanak. A metszetes sorfajokat és a nagysorokat az ismétlődő sormetszet előtti sorrész szótagszáma alapján rendszerezhetjük.
Az alábbi táblázatok egyikén a magyar ütemhangsúlyos versrendszer nyelvileg (és elvileg) lehetséges, a költői gyakorlatban is előforduló sormértékei szerepelnek, a másikon pedig néhány gyakoribb, ismertebb változat, a költészetből idézett szövegpéldákkal.
Az ütemhangúlyos verselés szerkezeti rendjében a verssorok egymáshoz társulva sorpárokká, sorkapcsolatokká, majd versszakokká rendeződnek. A szorosabb összetartozást többnyire sorvégi egybecsengések, hangmegfelelések: rímek is jelzik.
A természetes ütempárok alapformái
 
ütempárszótagszámalapformaverspélda
 
ötös3 | 2‡ || | †|Elment a | két lány
hatos3 | 3‡ || | †|| Ösztövér | kútágas
4 | 2‡ || | †|rihorgas | gémmel
hetes4 | 3‡ || | †|| Húsz esztendőm | hatalom
nyolcas4 | 4‡ || | †|||Lelkem édes | vánsága
 
A magyar ütemhangsúlyos versrendszer sormértékei
 
ELEMI SOROK:
ÜTEMEK:12345szótagú
ÜTEMPÁROK ÉS ÜTEMKAPCSOLATOK:
kettes alapú2|12|22|32|42|5
hármas alapú3|13|23|33|43|5
négyes alapú4|14|24|34|44|5
ötös alapú5|25|35|4
12345
METSZETES SOROK:
négyes alapú4||64||74||8
ötös alapú5||55||65||75||8
hatos alapú6||36||46||56||66||76||8
hetes alapú7||37||47||57||67||77||8
nyolcas alapú8||38||48||58||68||78||8
12345678
NAGYSOROK:
5||5 alapú5||5||55||5||6
6||4 alapú6||4||6
6||6 alapú6||6||46||6||7
12345678
Néhány nevezetes ütemhangsúlyos sormérték szövegpéldái:
Elemi sorok
Hármas ütem (Ü)
Hunyadi
paizsán(Arany János: Mátyás anyja)
Négyes ütem (Ü)
Tedd a kezed
homlokomra(József Attila: Tedd a kezed...)
Ötös ütempár (ÜP)
Időt kötöttem
ember-alakban(Juhász Ferenc: Ez: történelem)
Hatos ütempár (ÜP)
Lehet, hogy szerelme
földerül majd mással(József Attila: Ringató)
Hetes ütempár (ÜP)
hogy kitágul a világ
ha egyszer jobb időt lát(Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában)
Nyolcas ütempár (ÜP)
Táncoljatok, ti sarkantyús,
Tulipánfejű kakasok(Nagy László: Tulipánfejű kakasok)
 
Metszetes sorok és nagysorok:
Négyes alapú sorfajok (Ü||ÜP)
4||6Aki szegény, || az a legszegényebb(József Attila)
4||7Ropog a tűz, || messze süt a vidékre(Arany János)
Ötös alapú sorfajok (ÜP||ÜP)
5||5Summáját írom || Eger várának(Tinódi Sebestyén)
5||6Itt régi átkok || mélyesre mélyűlnek(Ady Endre)
5||7Te vagy énnékem || győzhetetlen fegyverem(Zrínyi Miklós)
Hatos alapú sorfajok (ÜP||Ü vagy ÜP||ÜP)
6||3Búcsúznunk kell újra, || kicsi ház(Babits Mihály)
6||4Fortuna szekerén || okosan ülj(Faludi Ferenc)
6||5Hoztál-e pirosló || új búza-magot?(Arany János)
6||6Barlangjába belől || bömböl a mord medve(Csokonai V. M.)
6||7Vajjon s mikor leszön || jó Budában lakásom(Bornemisza Péter)
Hetes alapú sorfajok (ÜP||ÜP)
7||5Véghetetlen irgalmu || szentséges Isten(Zrínyi Miklós)
7||6Igyunk, lakjunk egymással || vígan szeretetbül(Balassi Bálint)
Nyolcas alapú sorfajok (ÜP||Ü vagy ÜP||ÜP)
8||4Gyülekezik már a fecske, || megy a gólya(Tompa Mihály)
8||5Nyolc esztendő nem a világ, || lehet próbálni(48-as népdal)
8||6Sok csudát tött mindörökké || az hatalmas Isten(Szkhárosi Horvát András)
Tizes alapú nagysor (ÜP||ÜP||ÜP)
5||5||6 Istenem uram! || kelj fel immáron, || mutasd meg magadat(Sztárai Mihály)
Tizenkettes alapú nagysorok (ÜP||ÜP||Ü vagy ÜP||ÜP||ÜP)
6||6||4 Sok ideje immár, || hogy lelkem szomjan vár || mentségére(Balassi Bálint)
6||6||7 Nyomán is tavasszal || teremjen rózsaszál, || s keserüljön engemet
Ez utóbbi sorfajt – legnevezetesebb művelőjéről – Balassi-sornak nevezik.
Az ütemhangsúlyos versformáknak elvileg nem szükségszerű, de a költői gyakorlatban kezdettől fogva szinte elmaradhatatlan kísérő jelensége a rímelés. A sorvégek – vagy néha az egyes sorrészek – egybecsengésének hangulatteremtő zenei hatása és szójelentéseket egybevillantó, képzettársító szerepe is van. Emellett a sorhatárok felismerését, a versmérték rendjének érzékelését is elősegíti. A kölcsönös hangmegfeleléseket azonos betűjelekkel szokták szemléltetni. (A nem rímelő vaksor jele: x .) Néhány gyakoribb rímszerkezet külön nevet is kapott, például páros rím (aabb), bokorrím (aaaa...), keresztrím (abab), félrím (xaxa), visszatérő rím (aaxa), ölelkező rím (abba), ráütő rím (ababb).
rímszerkezetet a versszakok felépítésével és a sorok metrikai szerkezetével együtt, közös képletben is kifejezhetjük. A Balassi-sorokból építkező Balassi-strófa képlete például a sorokon belüli, ütempárok közötti rímelést is feltünteti: 6a || 6a || 7b, 6c || 6c || 7b, 6d || 6d || 7b.
Kisfaludy Sándor kedvenc szakaszmértéke, a Himfy-strófa pedig ilyen szerkezetű: 8a, 7b, 8a, 7b, 8c, 7d, 8c, 7d, 8e, 8e, 7f, 7f.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me