A gyűrűsférgek
A tegzes férgecskét kocsonyás burok veszi körül
Nagytermetű lónadály
A különféle Lumbricus-fajok főként erdei, réti és kerti talajokban gyakoriak, pl. a 30 cm-es méretet is elérő közönséges földigiliszta (L. terrestris) és az erdei giliszta (L. polyphaemus), továbbá a kisebb (10–15 cm) méretű vöröslő giliszta (L. rubellus). Trágyában és bomló szerves anyagokban gazdag talajokban él a sötét barnásvörös színű trágyagiliszta (Elisenia foetida), nedvesebb szántóföldi és réti talajokban pedig a halványabb színű Allolobophora-fajok, pl. a mocsári, a rózsaszínű, a mezei és a szántóföldi giliszta (A. dubiosa, A. rosea, A. leoni, A. antipai). Egyik leggyakoribb fajunk a viszonylag kis méretű (5–15 cm), világos színű tejfehér giliszta (Octolasium lacteum). A földigiliszták a talaj szerves anyagaival táplálkoznak, lebontásukban szerepük igen jelentős, emellett a talaj kémhatását és szerkezetét is javítják.
Erősen módosult szervezetű gyűrűsférgek a nadályok (Hirudinea rend). Az ún. garatos nadályok ragadozók, pl. az állóvizekben, mocsarakban, ritkábban patakokban élő Erpobdella-fajok, pl. a nyolcszemű nadály (E. octoculata). Ragadozók vagy vízi gerincesek külső élősködői az ormányos nadályok. Kisebb méretűek (2–4 cm), közülük ragadozók az álló- és lassan folyó vizekben gyakori csigapiócák (Glossosiphonia complanata, G. heteroclita). Halak és békák vérét szívja a közönséges és lapos halpióca (Piscicola geometra, Cystobranchus resirans), ill. a békapióca (Hemiclepsis marginata). Az állkapcsos nadályok között vannak ragadozó fajok, mint pl. a 10 cm-es testhosszúságot is meghaladó, hosszú, nyúlánk testű, egyszínű fekete vagy sötétszürke lónadály (Haemopis sanguisuga), többségük azonban vérszívó. Legismertebb a sekély állóvizeinkben gyakori orvosi pióca (Hirudo medicinalis), amely zömökebb testű, sötét olajzöld, hátán vöröses vagy sárgás rajzolattal. Meleg vérű állatok vérével táplálkozik, a vért középbelének zsebszerű oldaltasakjaiban tárolja, alvadását alvadásgátló (antikoaguláns) hirudin akadályozza meg.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me