A feketesereg
A feketesereg
Alacsonyabb vízállás idején telente sok madarat lehet megfigyelni a szobi rév feletti zátonyokon. A Duna közepén húzódó keskeny, hosszúkás kavicszátonyok néha csak úgy feketéllenek a sok szárítkozó, pihenő kormorántól. Úgy állnak ott, mint a katonák, mint holmi fekete sereg. Néha egyik-másik simán becsusszan a vízbe, halászik, majd ismét kikapaszkodik a szárazra. A kormoránok nem zsírozzák tollaikat, mint például a récék, így aztán ha kijöttek a vízből, szárítkozniuk kell. Ilyenkor kiterjesztett szárnyakkal ülnek a zátonyon, engedik, hogy a szél végigborzolja és szárítsa a tollaikat. A kormorán úszás közben mélyen fekszik a vízben, csak a nyaka és hosszú, kampós csőre látszik. Bőrében nincsenek légpárnák, csontjaiban kevés a levegő, így aztán minden különösebb lendület nélkül képes alábukni. Úszás közben a kormoránok lábaikat szorosan egymás mellett tartják, faroktollaikkal kormányozzák magukat. A víz alatt halásznak, általában kisebb, 5–25 cm-es példányokat fognak. Többnyire 15–30 másodpercig maradnak a víz alatt, de kivételesen 60–70 másodpercig is megvannak levegővétel nélkül. Akár 15–16 méter mélyre merülhetnek. A halakat a kopoltyúik mögött ragadják meg kampós csőrükkel, a napközben az iszapban pihenő angolnákat az egyetlen látható helyen, az orruk hegyénél kapják el, és úgy rántják ki rejtekükből. Telepeikről néha nagyon messze, akár 50 kilométernyire is eljárnak halászni.
A kormorán korábban csak a Kis-Balaton területén költött, ma már sokfelé vannak telepei. Rendszerint át is telel
S. E.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
