Sziget a határ mentén
Sziget a határ mentén
Soprontól északra, Fertőrákos mellett mintegy 3 négyzetkilométernyi területen (aminek kb. egyharmada hozzánk, a többi része Ausztriához tartozik) lapos dombhátak emelkednek ki a fiatalabb üledékek alkotta környezetből. Kőzetei az Alsó-kelet–alpi takarórendszer Wechsel egységéhez tartoznak, annak legkeletibb felszíni előfordulásai. E felszínen csak szegényesen feltáruló képződmény jobb megismerését számos mélyfúrás segítette elő. A terület kőzetei igen változatosak. Megtalálhatók a csillámpalák, de sokkal változatosabb ásványos összetételben, szemcseméretében és színben, mint a Soproni-hegységben. Gyakran jelentős mennyiségű (és esetenként nagyméretű) földpát fordul elő bennük, de jelentősek azok a változatok is, amelyek grafitos anyagot tartalmaznak. A grafit az eredeti üledékes kőzet szerves anyagának metamorfózisával alakult ki, és a csillámpalának jellegzetes szürke színt ad. Gyakori az amfibolit-amfibolpala-amfibolgneisz kőzetegyüttes is. Kémiai és ásványos összetételük több mindenben eltér a csillámpalákétól. Legfontosabb elegyrészük a zöldamfibol. (Noha ez az ásvány szabad szemmel feketének látszik, mikroszkóp alatt gyönyörű zöld színével rászolgál a nevére.) A kőzetben jelentős az albit és a klorit menynyisége is, sőt sok helyütt a gránát is megtalálható. A területen a gneisz is képviselteti magát, mégpedig gránát tartalmú mikroklin-albit muszkovitgneisz formájában. Érdemes megemlíteni továbbá az apatitdús kőzetlencséket, amelyek viszonylag sok sugárzó anyagot (uránt, tóriumot) és ritkaföldfémeket tartalmaznak. Leukofillitet a Soproni-hegységihez hasonló megjelenésben, de jóval alárendeltebb menynyiségben szintén találunk.
Földpát-reliktum (fekete-fehér, jobbra) és újonnan képződött muszkovit (lila-narancssárga) kerekded, fekete-fehér kvarcszemcsék között a soproni gneiszben (Kő-hegy). Mikroszkópi felvétel
A kőzetek sokféleségének okát elsősorban az eredeti kőzetsorozat változatosságában kereshetjük. Kezdetben egy valószínűleg ópaleozoikumi üledékgyűjtőben jól rétegzett vulkáni-üledékes, majd később vulkáni eredetű törmelékes és márgás-meszes sorozat halmozódott föl, amelybe homokos üledékek és szervesanyagban dús rétegek is települtek. A variszkuszi regionális metamorfózis során ez az egész összlet amfibolit-zöldpala fáciesű metamorfittá alakult. A gneiszeket – hasonlóan a Soproni-hegységhez – itt is gránitintrúzió benyomulása, majd (már az alpi hegységképződéskor) annak progresszív metamorfózisa hozta létre.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
