Biogeográfiai helyzetünk (Sánta Antal)
Biogeográfiai helyzetünk
(Sánta Antal)
(Sánta Antal)
A biogeográfia, azaz életföldrajz az élővilág földrajzi összefüggéseit és törvényszerűségeit vizsgálja. A Föld különböző részein élő növény- és állatvilág hosszú ideig tartó, emberi léptékkel mérve rendkívül lassú folyamat eredményeként alakult ki. A rohamosan fejlődő civilizáció viszont igen rövid idő leforgása alatt, gyökeresen változtatta meg környezete élővilágát.
Az egykor nagy kiterjedésű természetes élőhelyek – különösen a sűrűn lakott földrészeken, így a Kárpát-medencében is – töredékükre zsugorodtak, fajok és életközösségek sokasága pusztult el, nemegyszer visszavonhatatlanul, örökre.
A térben és időben állandóan változó növény- és állatvilág, a különböző életközösségek térhódítása, illetve visszaszorulása, valamint ezek okai régóta foglalkoztatják az embert. A változások még az olyan viszonylag kis területen is számottevőek, mint a Kárpát-medence. Ahhoz, hogy térségünk növényzetének és állatvilágának földrajzi összefüggéseit és törvényszerűségeit megértsük, e részben indokolt röviden áttekintenünk Földünk növény- és állatvilágának életföldrajzi felosztását. A Föld flóráját és faunáját a meglévő hasonlóságok és különbségek, elsősorban a közös fejlődési viszonyok alapján életföldrajzi területegységekre osztják. A növény- és állatföldrajzi területegységek sok tekintetben hasonlóak, bár a különbségek nem elhanyagolhatók.
A Földközi-tenger vidékét idézi a pirítógyökér (Tamus communis), amely hazánk délnyugati részein fordul elő szórványosan
A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) nevű orchidea a holarktikus flórabirodalom igazi növényritkasága
A hazánkban még gyakori tavaszi hérics (Adonis vernalis) Európa és Ázsia száraz gyepjeinek kora tavaszi ékessége
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
