Vízi szeizmikus szelvényezés
Vízi szeizmikus szelvényezés
Hanghullámot gerjesztünk a vízben. A hullám elindul lefelé, és mivel útja során egyre mélyebb rétegekbe jut el, egyre mélyebb rétegekből verődik vissza. Minél mélyebben van a réteghatár, annál később érkezik a felszínre. Hangforrásként képzeljünk el például egy cintányérhoz hasonló szerkezetet, amelyet nem összeverünk, hanem szabályos időközönként szétlökünk a vízben, s ezúton rugalmas hullámokat indítunk el. A visszaverődő hullámokat „mikrofonnal” felvesszük és mágnesszalagon mint hangfelvételt tároljuk. Mikrofonunk valójában egy nyomáshullámokra érzékeny műszer, amelyet hidrofonnak hívnak. Másfelől a szeizmikus mérések során a gerjesztett hullám tartalmaz olyan frekvenciákat is, amelyek kívül esnek a hallható hang tartományán, ezért „hangforrás” helyett szabatosabb a hullámforrás megnevezés.
Első ábránkon egy egyszerű mérési elrendezést mutatunk be. A hullámforrást és a hidrofont a hajó mögött vontatjuk egyenletes sebességgel. Szabályos időközönként „robbantunk”, és észleljük a hidrofonhoz beérkező hullámokat. A legrövidebb utat az a „hullámcsomag” teszi meg, amely visszaverődés és törés nélkül egyenesen a hidrofonhoz jut el. Ezt nevezzük direkt hullámnak. Az első réteghatár a vízfenék lesz, innen verődik vissza először hullám, amit első reflexiónak hívnak a geofizikusok.
Vízi szeizmikus mérés egyszerűsített vázlata
Szeizmikus szelvény felépítése. A függőleges tengely a hullámcsomag kétutas terjedési idejét mutatja. A vízszintes tengelyen egymás mellé nyomtatva láthatók az egyes robbantások során kapott felvételek, ez ebben az esetben a távolsággal arányos. Az ábra jobb oldalán egyetlen észlelés részletét kinagyítva ábrázoltuk
Következő ábránkon robbantás után a hidrofon felvételét, illetve a felvétel egy kinagyított részét láthatjuk. A függőleges tengely lefelé a beérkezési időt, míg a vízszintes tengely az észlelt hullám erősségét mutatja. A beérkezési időt kétutas terjedési időnek nevezik, mivel a hullám egyszer lefelé és egyszer felfelé teszi meg az utat. A pozitív amplitúdókat feketével beszíneztük, majd az egyes robbantások során kapott felvételeket egymás mellé nyomtattuk. Így a kapott képen a vízszintes tengely a hajóval megtett útnak felel meg. Ezt a képet hívjuk szeizmikus időszelvénynek. Az időszelvény voltaképpen egy felszín alatti keresztmetszet, csak távolság helyett a rétegek mélységét kétutas terjedési időben adtuk meg.
Az, hogy milyen mélységig jutnak le a gerjesztett hullámok, a hullámforrás típusától és energiájától függ. A föld elnyeli a magas frekvenciákat, pedig ezek képezik le a vékony rétegeket. Így a kutatónak el kell eldöntenie: vagy mélyre akar látni, vagy a sekélyebb rétegek finom részleteire kíváncsi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
