A Kárpátok negyedidőszaki eljegesedésének területi eltérései
A Kárpátok negyedidőszaki eljegesedésének területi eltérései
A Kárpátok negyedidőszaki gleccsereinek összterülete (km2) az újabb kutatások alapján
Glaciális nyomok a Kárpátokban
A Kárpátok pleisztocénban eljegesedett hegységeit vizsgálva a jégformálta domborzatban jelentős méret- és minőségbeli eltérésekre figyelhetünk fel. A glaciálisan átformált térségekben a kárfülkék kitettségét, számát, méretét, a morénák és a vándorkövek helyzetét, a teknővölgyek kiterjedését, a lejtők alakját alapul véve adatokat nyerhetünk a pleisztocén kor riss és würm eljegesedési szakaszairól. Elsősorban a riss glaciális nyomait elemezve feltűnő, hogy a Kárpátok északias vonulatai közül több hegységben jégárak szinte csak az északi, északkeleti lejtőkön alakultak ki. Kivételt képez e jellemvonás alól a Liptói-havasok és a Magas-Tátra, amelyeknek minden oldalán gleccserek ereszkedtek le. A Kárpátokban ez a két hegység jegesedett el legerősebben. Területükön a hóhatár 1500–1600 méter magasan húzódott, a 900 m-ig leereszkedő gleccserek hossza elérte a 8–10 km-t (lásd az Északnyugati-Kárpátok c. rész ide vonatkozó térképén). Erős eljegesedésük az északról délre előrenyomuló, e hegységeket néhány km-re megközelítő belföldi jégtakaró jelentős hűtő hatásának és a jégmező szélrendszere, légörvényei által eltérített, közvetlenül a hegyeket ostromló szeleknek köszönhető. A többi északias vonulat vagy szélárnyékban húzódott (Alacsony-Tátra), vagy túl messze feküdt a belföldi jégtakaró szélétől (Máramarosi-, Radnai-, Kelemen-havasok). Az eltérített, észak-északkeleti légáramlatok a Kárpátok külső oldalát ostromolták, ahol az utóbbi hegységeken belül igen jelentős mikroklimatikus különbség alakult ki az északi és déli oldalak között. Ennek eredményeképp túlnyomó részben csak az északias lejtőkön jöttek létre jégárak (ott viszont, pl. a Radnai-havasokban, akadt, amelyiknek hossza meghaladta a 7 km-t). Az aszimmetrikus eljegesedés nyomai a mai formakincsben is megjelennek.
A Déli-Kárpátokat sokkal egyenletesebb eljegesedés, a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat tekintve napjainkban is megfigyelhető viszonylag kis regionális különbség jellemezte. Az északi és déli oldalak glaciális kivésése között nem mutatkozik nagy különbség (a kárfülkék talpszintje átlagosan csak 70 m-rel tér el a két oldal között, míg a Kárpátok északi részén ez az érték 280 m). A régiót a csapadékos nyugatias és a szárazabb északi szelek is elérték, de kisebb arányú volt a lehűlés s így az eljegesedés, mint a Kárpátok északi térségeiben. A hóhatár a kitettségtől függően 1750–1850 m között húzódott, a jégárak legfeljebb 5–6 km-es hosszt értek el. A kisebb mennyiségben felhalmozódó hó, illetve jég miatt a kárfülkék nem tudtak oly mélyen bevágódni az egykori folyóvízi eróziós völgyfőkbe, mint az északi vonulatokban: míg a Déli-Kárpátok északi oldalain 2037 m, a délieken 2106 m az átlagos talpszintmagasságuk, addig a Kárpátok északi hegységeiben – jelezve a nagyobb mennyiségben felhalmozódó jeget – ezek az értékek az északi lejtőkön 1668 m-nek, a déli oldalakon 1948 m-nek adódnak.
A Déli-Kárpátokat sokkal egyenletesebb eljegesedés, a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat tekintve napjainkban is megfigyelhető viszonylag kis regionális különbség jellemezte. Az északi és déli oldalak glaciális kivésése között nem mutatkozik nagy különbség (a kárfülkék talpszintje átlagosan csak 70 m-rel tér el a két oldal között, míg a Kárpátok északi részén ez az érték 280 m). A régiót a csapadékos nyugatias és a szárazabb északi szelek is elérték, de kisebb arányú volt a lehűlés s így az eljegesedés, mint a Kárpátok északi térségeiben. A hóhatár a kitettségtől függően 1750–1850 m között húzódott, a jégárak legfeljebb 5–6 km-es hosszt értek el. A kisebb mennyiségben felhalmozódó hó, illetve jég miatt a kárfülkék nem tudtak oly mélyen bevágódni az egykori folyóvízi eróziós völgyfőkbe, mint az északi vonulatokban: míg a Déli-Kárpátok északi oldalain 2037 m, a délieken 2106 m az átlagos talpszintmagasságuk, addig a Kárpátok északi hegységeiben – jelezve a nagyobb mennyiségben felhalmozódó jeget – ezek az értékek az északi lejtőkön 1668 m-nek, a déli oldalakon 1948 m-nek adódnak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
