A magyar térképészet kezdetei (Török Zsolt)
A magyar térképészet kezdetei
(Török Zsolt)
(Török Zsolt)
A Kárpát-medencében a térbeli tájékozódás sajátos feltételei a földrajzi környezet következményeiből, a medence-jellegből fakadnak. A síkságot keretező hegyek között a völgyek hálózata teszi lehetővé a tájékozódást és a haladást. A csermelyek, patakok, folyók mindig is lefelé, egyben a medence belseje felé mutató természetes kalauzok voltak. A magaslatokról nagy térségek láthatók át, ám a medence belseje felé haladva az alföldeken, az egykori mocsarak, lápok, ártéri erdők világában a tájékozódás megnehezül és a szeszélyesen kanyargó vízfolyások is megbízhatatlan vezetőkké válnak.
A térbeli ismeretek gyűjtésének és rendszerezésének az idők homályába vesző kezdeteitől hosszú út vezetett az első alkalmi térvázlatok elkészítéséig.
A Kárpát-medencét ismereteink szerint először a Kr. u. 2. században élt alexandriai Klaudiosz Ptolemaiosz földrajzi munkájának térképei ábrázolják. Az ókori szerző geográfián a lakott világ arculatának megrajzolását értette, így munkája tulajdonképpen az első térképészeti kézikönyvnek tekinthető. A könyv részletes térképeit feltehetően később rajzolták meg Ptolemaiosz koordinátajegyzéke és világtérképe alapján. A Római Birodalom részeként, illetve peremterületeként több lapon is feltűnik a mai Kárpát-medence térsége. Ptolemaiosz kéziratos, görög nyelvű munkájának különleges jelentőségét reneszánszkori újrafelfedezése és az európai térképészetre gyakorolt óriási hatása adja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
