Amphion
Amphion, ’Αμϕιων. – 1. A. és Zethus, «Boeotia fehérlovú Dioscurusai« (Eurip. Phoen. 606), Antiope és Zeus viszonyából született ikrek. Anyjuk, a thebaei Asopus folyónak (Hom. Od. 11, 260), vagy más hagyomány szerint (Paus. 2, 6, 1) Nycteusnak (Hyrieus fiának) leánya, áldott állapotában Sicyonba, Eopoeus királyhoz menekült, a ki nőül is vette. Nycteus kétségbeesésében öngyilkos lett, s haldokolva öcscsére, Lycusra bizta a feladatot, hogy bosszút álljon Antiopén és férjén. Lycus Sicyont valóban elfoglalta, Epopeust megölte, s Antiopét foglya gyanánt Thebaebe hurczolta. Útközben Antiope ikreit megszülte és kitette a Cithaeron hegyén, hol pásztoremberek megtalálták és fölnevelték. Thebaeben Lycus és neje, Drice, Antiopét szigorú fogságban tartják, de lánczai egy alkalommal csodálatos módon lehullanak, s ő elmenekülve, a Cithaeron vidékén keres menedéket, hol egy kunyhóban fiai fölismerik és megboszulására szervezkednek. Thebaet megtámadván, Lycust megölik, Dircét – mint azt a rhodusi Apollonius és Tauriscus által készített híres «farnesi bika» szoborcsoportozat mutatja (61. á. A farnesi birkának [Plin. N. H. 36, 33] nevezett csoport a legnagyobb szobrászati mű, mely az ókorból fenmaradt, egyetlen darab márványból van faragva. Eredetileg Rhodusban állott, a honnan Augustus hozatta Rómába. A XVI. században Garacalla thermáiban került napvilágra, jelenleg a nápolyi muzeum dísze. A művész a legdrámaibb mozzanatot örökítette meg. A lyrával jellemzett szelídebb Amphion, kinek térdeit Dirce átkulcsolja, és testvére Zethus a legnagyobb erőfeszítéssel fékezik meg a vad bikát, mely a következő pillanatban halálra hurczolja Dircét. A háttérben Antiope áll. A jelenet helyét, a Cithaeront, jelképileg az előtérbe elhelyezett pásztor jelzi) – egy bika szarvához kötik, mely halálra vonszolja; holttestét azután egy közeli forrásba dobják, melyet Dirce nevéről neveztek el. Apollod. 3, 5, 5. A város uraiként az ikrek falakat építettek; Zethus, az erősebbik, hozta a szomszéd hegyekről a köveket, Amphion bűvös langjának hangjaira pedig a kövek egymáshoz illeszkedtek. Hom. Od. 11, 263. Hor. Ep. ad Pis. 394 sk. Ezután Zethus Thebét, Asopus leányát, vagy egy másik hagyomány szerint Aëdont (= pacsirta), Pandareus leányát vette nőül, A. pedig a szerencsétlen Niobének (l. e.) lett férje, ki csaldja elpusztulásakor öngyilkos lett, s testvérével együtt közös sirban talált Thebaeben nyugvóhelyet. Irodalom: A mythus magyarázatára vonatkozólag l. Preller: Griechische Mythologie.3 II, 31 sk. Décharme: Mythologie de la Grèce antique 573 sk. Cox: Mythologie of the Arian Nations II. 249. – 2. A boetiai Orchomenus királya. Hom. Od. 11, 283. – 3. Az epeusok egyik vezére. Hom. Il. 13, 692. G. J.
61. Amphion és Zethus.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
