INSÉG
INSÉG, (in-ség) fn. tt. inség-ět, harm. szr. ~e. Gyöke a hiányt, nélkülözést jelentő in, mely megvan az ingyen, incsen (nincsen), inkedik szókban is. Megegyezik vele a héber on, mely nyomort, éhséget jelent. Értelme: szükség, különösen olyan, mely az eleség hiányából ered. Inséget, nagy inséget szenvedni. Végső inségre jutni. Szélesebb ért. nyomorúság, szegénység, nagy csapás.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
