MOGYORÓ
MOGYORÓ, (mogy-or-ó) fn. tt. mogyoró-t. A mogyorófának gömbölyü alaku, keményhéju, nagyobb bogyóhoz hasonló gyümölcse. Szélesb ért. köznépiesen némely más növények gyümölcsei, vagy csucsorai, melyek némileg a mogyoróhoz hasonlók, pl. földi mogyoró, (növénytani néven: mogyorós bükkön); disznómogyoró (máskép: disznóbojtorján, koldustetü, növénytani néven: szúrós csimpaj – xanthium strumarium); indiai mogyoró (növénytani néven: orgona lila – syringa vulgaris) stb. Maguk a mogyoró fajok között: vérmogyoró, melynek piros husa van. Férges mogyoró. Egy férges mogyorót sem adnék érte. (Km.). Mogyorót törni, enni. Mogyoróval készített tészta. A mogyoró v. mogyorú képzésre olyan, mint szomorú, dudorú, csucsorú, keserű v. keserő, szigorú, kanyaró, homorú, domború, gyönyörű s némely mások. Ezeknek eredetére, s kifejlésére nézve úgy vélekedünk t. i. hogy a szomor, dudor, csucsor, gyönyör, keser stb. törzsökszók illetőleg újabb időben életbe is léptetett főnevek, melyekhez a minőséget jelentő u v. ü járulván lett belőlök szomorú, dudorú, csucsorú stb. miszerént az ó és ő végzet tájdivatos volna, mint a mátyusföldies és erdélyies keserő és a mogyoró szókban. Lehető hogy a törzsökök igék, melyekben az r átváltozott l, mint a botlik igéből lett botránkozik, e helyett botlánkozik, azaz erkölcsileg botlik (németül anstossen). Minthogy pedig a fennemlített szók és rokonaik mindnyájan állapotot, minőséget jelentenek, alapigék lehetnek állapotot jelentő iktelen vagy ikes igék: szomol v. szomlik, dudol v. dudlik, csucsol v. csucslik, tehát mogyol, v. mogylik, mint botol v. botlik, kotol v. kotlik, bomol v. bomlik. És így mogyoró annyi volna, mint mogyló v. mogyoló, azaz mogy bogy gyanánt gömbölyödő t. i. gyümölcs.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
