RENG
RENG, (ren-ěg) gyak. önh. m. reng-tem, ~tél, ~ětt, htn. ~ni v. ~eni. Külrázás vagy belrázkodás következtében ingataggá tétetve reszkető mozgásokat tesz. Reng v. reneg, és remeg abban különböznek, hogy amaz egyedül tulajdon értelmü rázkodásra vonatkozik; emez pedig a testek reszketésén kivül jelenti a félelemnek reszketéssel párosult erősebb fokát is. Reng a padló a menők lábai alatt. Remeg a híd, és remeg a veszélytől igen félő ember.
Gyökre nézve és alapfogalomban reng és remeg megegyeznek; V. ö. REMĚG; szintén rokon reng az alhangu ráng szóval is, mert a mi reng, az ráng is; és valamint a ,reng’ szó eredetileg némi természeti hangot is foglal magában; úgy ,ráng’ és ,remeg’ is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
