Hasnyálmirigy
Hasnyálmirigy (pancreas), hosszukás, kalapácshoz hasonló alaku nagy mirigy, amely a gyomor mögött a hátulsó hasfalon fekszik és kivezető csövével (a Wirsung-féle vezetővel) a közös epevezető alatt külön, v.az utóbbival egyesülve közösen nyilik be a nyombélbe.
Kiéheztetett kutya hasnyálmirigyének szelete, karminnal festve és lakkban eltéve, 320-szor nagyítva. Thanhoffer élettana után. a = mirigyszemcse (acinus); ms = mirigysejt; k = kötőszövet.
Gyakran másik kisebb kivezetője is van, amely külön önti be a mirigy váladékát, a hasnyálat a nyombélbe (gyomorvégi bél). Finomabb szerkezete olyan, hogy a főkivezető csöveibe nyiló másodrendü kivezetői eredésüket olyanszerü bogyóalaku mirigyszemcsékből veszik, amelyek a nyálmirigyek szemcséihez sokban hasonlítanak,csak elválasztó sejtjeik mások. Egy külső pálcikás nyulványu részük és egy belső szemcsés állományuk van.
A H. a hasnyálat választja el. Az elválasztás az ételfelvétel után azonnal megindul és 17-20 óráig tart. A hasnyál tiszta, szintelen, nyulós, sóizü alkalikus vegyhatásu, szagtalan folyadék. Dus fehérjetartalmu. Legnevezetesebbek a hasnyál szerves alkatrészei között az emésztésnél szereplő erjesztők; ezeknek köszönhető, hogy a hasnyál a legtökéletesebb emésztő nedvet adja szervezetünknek. Az erjesztők: a diasztatikus erjesztő, a zsirerjesztő és a tripszin. A diasztatikus erjesztő a nyers, még inkább a főtt keményítőt emészti meg. A főtt keményítőből maltóz, dextrin és felette kevés glikogen lesz. A dextrin, mint erythro- és achroodextrin szőőllőcukorrá változik át. Ez emésztőhatása a hasnyálnak sokkal erélyesebb, mint a szájnyálé. A glikogenből is dextrin és szőllőcukor lesz a hasnyál befolyása alatt. A zsirokkal a hasnyál egyfelől fejetet képez, másfelől erjesztő befolyása következtében azokat zsirsavra és glicerinre hasítja. Ezáltal lesz a hasnyál a zsirok kitünő emésztője. A mirigy oly megbetegedésekor, melynél hasnyálat nem választ el, a bélsár zsirdus szokott lenni. A tripszin a hasnyál fehérjeemésztő erjesztője. A fehérjékből lesz a tripszin befolyása alatt pepton. E peptonképződés Corvisart szerint háromszor akkora mint a gyomornak hasonló képessége. A hasnyál befolyása alatt az emésztés igen gyorsan foly le s nem állapodik meg azzal, hogy a fehérjékből peptonok és albumozok képződnek, hanem ha az emésztés tovább tart, ezek részben leucinre és tirozinre is alakulnak át. Sőt ennek hosszabb ideig való tartama alatt az emésztőfolyadék erősen büzös lesz, bélsárra emlékeztető szagot terjeszt, indol, különböző zsirsavak és más, részben légnemü anyagok is képződnek. Az emésztés a legjobban a test hőmérsékében foly le, 60 fokon felüli hőmérsékben az erjesztők elpusztulnak. A H. más fiziologiai szerepét illetőleg kitünt, hogy kiirtására nagyobb mennyiségü cukor lép fel a vizeletben; azért, ugy tetszik, a H. szabályozza a cukorképződést a májban, Chauvean és Kaufmann szerint két idegközpont segedelmével. A pankreas kiirtása egyuttal a máj, vesék és izmok nagyfoku elzsirosodásával is jár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
