Inkunabulák
Inkunabulák (a latin incunabulum a. m. bölcső szóból), bölcsőnyomtatványok, másként paleotipiák vagy ősnyomtatványok, a könyvnyomtatásnak első termékei. Egyesek csak az 1500. évig készült (mintegy 16 000-et tevő) ősnyomtatványokat számítják az I. közé (ezekből közel 1000 darab, van a magyar nemzeti muzeumban); mások az 1520-ig, 1530., sőt az 1536-ig készülteken is. Hazai inkunabuláinknál bátran ez utóbbi évszámot állíthatni föl határul, mert számuk nem oly nagy, mint például a németországiaké. A legkeresettebb és legtöbbre becsült I. azok: 1. amelyeknek megjelenési éve a könyvnyomtatás feltalálásának idejéhez legközelebb esik; 2. amelyek valamely város vagy helység első nyomdájából legelőször kerültek ki; 3. az olyan munkák, amelyekről biztosan tudjuk, hogy csak kevés maradt fönn belőlük; 4. a XV. század végéig napvilágot látott pergamentnyomtatványok; 5. olyanok, melyeket kiváló művészettel vagy a szokottól eltérő nemben csináltak; 6. fa- vagy rézmetszetekről nyomott képeket tartalmazó első nyomtatványok; 7. a görög meg a római klasszikusok legelső nyomtatott kiadásai (ezeknek egy-egy ritkább nyomtatott példányát gyakran egyértéküre becsülik a sokkal korábban készült irott példányokkal) stb. Kezdetben sok inkunabulát pergamentre nyomtak, később azonban már papirosra; ez a papiros tartós és szép fehér s a mély fekete nyomással jó hatást tesz a szemre. A legelső nyomtatványok alakja folio volt. A betük a régibb I.-nál az u. n. barátbetükhöz hasonló gót jellegüek voltak s csak a későbbieknél láthatjuk a gömbölyded római betüfajták. Az olaszországi I.-at azonban tulnyomóan az utóbbival nyomtatták. Cimlapokat a legelső ősnyomtatványoknál nem találunk (az első cimlappal ellátott könyvet Jenson nyomtatta Velencében 1485.), de a könyv hátuljára rendszerint van valami utóiratféle, mely a könyvnyomtató nevét s a nyomtatás helyét és idejét jelöli. Az első diszítményes könyvek, amelyek művészi gonddal készültek, Német- és Olaszországból valók. A hazai I. legnevezetesebbjei: a Cronica hungarorum, Budán nyomtatták 1473; Leonardi Aretini in opusculum Magni Basilii de legendis poeticis incipit feliciter, Buda 1473; Az Zenth Paal leveley magyar nyeluen, Krakó 1533. Ez az eddig ismert legrégibb, tisztán magyar szövegü könyv; Komjáthy volt a kiadója s Vietoris krakói könyvnyomtató műhelyéből került ki, szép iniciálékkal és képekkel; Nouum testamentum seu quattuor euangeliorum uolumina lingua hungarica donata, Gabriele Pannonio Pesthino interprete, Bécs 1536.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
